Jacob és a Nemezis

Jacob és a Nemezis

Korábbi posztomban a LOST egyik központi rejtélyével foglalkoztam, mégpedig Richard Alpert karakterével, kinek kapcsán számos érdekfeszítő teória keletkezett a rajongók által. A következő, és egyben S06 premier-előtti utolsó LOST cikkem immáron azon jelenségről mesél majd terjedelmesen, mely – sokak szerint – a sorozat legelemibb konfliktusa, és eme konfliktus fogalomtára körülöleli a sorozat teljes egészét. Ez pedig nem más, mint az 5-dik évad végén bemutatott Jacob és Nemezise „párbaj”.

Fekete és Fehér

Anno a sorozat legelején John Locke, amikor megmutatta Walt-nak a blackgammon titkait így szolt: „Két játékos: egy világos (fehér) és egy sötét (fekete)”. A sorozatban több alkalommal is visszatér a két ellentétes szín motívuma, mely talán a jó és a gonosz harcának örökös, találó szimbóluma. Jacob és Nemezise (neve egyelőre nem ismert) e két szín megtestesítője, mint ahogy azt a S05 fináléjában láthattuk: Jacob a fehér inges, a Nemezis a fekete inges. Jacobról először a harmadik évadban vehetünk tudomást, mint kiderült a Többiek vezetője ettől a titokzatos személytől kapja az utasításokat. Jacobot először egy kunyhóban láthattuk, és hallhattuk a dzsungel mélyén. Locke vele való találkozása felettébb kísértetiesre sikeredett. Arcát nem láthattuk, mély és zord hangján segítséget kért Locke-tól. Mint később kiderült, nem a kunyhó Jacob állandó lakhelye, hanem Tawaret szobrának alapzata. Ez talán arra adhat sejtetést, hogy félreértés történt, és a kunyhóbeli kísérteties személy maga a Nemezis. De mielőtt ebbe belebonyolódnánk elég csak arra emlékezni, hogy Jacob a sziget „legmasszívabb” rejtélye volt több mint két évadon keresztül. A két titokzatos alak jelenléte akkor vált igazán egyértelművé, amikor a sorozat meg is mutatta őket. A két különös alak meglehetősen emberi, de ettől független nem kizárt, hogy természetfeletti hatalmakkal rendelkeznek. Mondhatni ők a Sziget legmagasabb rendű hatalmai. A „fehér” Jacob, és a „fekete” Nemezis, már évszázadok óta a Szigeten tartózkodhatnak, ahol háborújuk mélyen a múltba nyúlhat vissza. A S05 fináléjának nyitójelenetében láthatjuk, amint Jacob a Sziget felé közeledő – valószínűleg – Fekete Szikla vitorlás hajóra várakozik a parton. A Nemezis csatlakozva Jacobhoz a hajóról kérdezősködik. Rövid párbeszédük egyszerre ledöbbentő, és sejtelmes. Már régóta fennálló konfliktusukat ellentétes világnézetük még jobban élezi. Míg Jacob hisz az emberi jóságban (ezért hoz embereket a Szigetre), addig a Nemezis véleménye merőben eltérő: „Idejönnek, harcolnak, pusztítanak, züllesztenek. Mindig így végződik.” Ez azonban korántsem győzi le Jacob lelkesedését, így a Nemezis reakciója lesújtó: ha megtehetné megölné Jacob-ot, de mivel nem teheti, egyszer majd megtalálja a kiskaput…

A kiskapu

A 19. században mondhatni a Nemezis hadat üzent Jacob-nak, jelezve, hogy majd egyszer megtalálja a módját, hogy hogyan végezhet vele. Mivel – vélhetőleg – a Nemezis nem ölheti meg Jacobot közvetlenül, ezért a kiskapunak, mint módszernek, valaki másnak kell lennie. Talán azért hoz embereket Jacob a Szigetre hogy megvédjék őt? Vagy talán az egész játékuk része, melyben az emberek, mint közvetett eszközök vesznek részt? Ez a része a dolognak még korántsem világos. De a kiskapu stratégia tükrében érdekes visszamennünk a sorozat legelejére, pontosabban idővonalban a 815 utasaihoz, hogy az elméletet fontolóra vehessük.
Jacob korábban tett látogatásokat a 815 túlélőinek életében, mégpedig különböző időpontokban. Például Kate-et, és Sawyer-t gyermekkorukban kereste meg, Jin-t és Sun-t esküvőjük napján, Locke-ot azután, miután apja kilökte a nyolcadik emeletről (úgy néz ki visszaadta az életét), Sayid-ot az Oceanic6 hazatérte után, felesége halála napján, Jack-et mikor rezidens sebészként bekerült apja mellé a St. Sebastien korházba, Hurleyt szintén a hazatérés után. És ami érdekes ezen találkozásokban, hogy Jacob mindannyiukat megérintette. Bizonyos elmélet szerint az érintéssel Jacob mintha megírta volna ezen személyek sorsát, és elhívta volna őket a Szigetre… Talán az egész Oceanic 815 zuhanás, és minden egyéb ami 5 évad alatt történt ennek az „embernek” a műve? Ő toborozta maga köré a kiválasztottakat, és társaikat, hogy megvédje magát?
A 815 lezuhant 2004 szeptember 22.-én a Szigeten. A túlélők hamar ráeszméltek arra, hogy egy nem szokványos szigeten landoltak. Hogy nincsenek egyedül a Szigeten, és ki vannak téve a Többiek fenyegetésének, az még korántsem minden. A füstszörny, a Sziget egyik nagy misztériuma jelentős veszélyt jelent számukra.
Egy elmélet szerint a füstszörny, azonos a Nemezissel. Amint a túlélők landoltak a Szigeten, a szörny azonnal felfedte jelenlétét, és utána számos más alkalommal riogatta, fenyegette, gyilkolta a túlélőinket. Talán a megfelelő személyt kereste a piszkos munka elvégzésére, azt a bizonyos kiskaput? A szörny tulajdonságai közé tartozik, hogy belelát az emberek fejébe, emlékeket rögzít be, és amint a Dead is Dead epizódban láthattuk, ítélkezni tud az emberek felett. Egy másik elgondolás, hogy a Nemezis (füstszörny) képes felvenni más emberek alakjait, pontosabban elhunyt emberek alakjait. Pl ilyen úton tett próbára számos személyt, hogy megjelent egy elhunyt hozzátartozó alakjában. Talán ez a módszer arra, hogy meglelje a megfelelő kiskaput… Ilyen megjelenések Jack elhunyt apja Christian, Eko testvére Yemi, vagy Hurley képzeletbeli barátja Dave (?). Mondhatni eddig a teljes sorozat alatt, párhuzamban a Nemezis ott figyelt a háttérben, és kereste a megoldást ellensége, Jacob kivégzésére. John Locke kezdetektől fogva a hit embere volt, hajszolva a végzetét, és rendeltetését a Szigeten. Később még Ben-t is jóformán kiütötte pozíciójából, és a Többiek vezetője lett. A Nemezis megtalálta Locke személyében a kiskaput… Terve emberi perspektívából korántsem volt egyszerű, de a kivitelezés mesterire sikerült. Egyetlen megoldás Jacob kiiktatására: Locke helyébe lépni, és manipulálni a nagy manipulátort, Ben-t.
Miután az Oceanic 6 hazatért a szigetről, Locke elszánt terve volt, hogy visszahozza őket a Szigetre. A Nemezis kihasználva az alkalmat, meggyőzte Locke-ot, hogy meg kell halnia annak érdekében, hogy visszahozza barátait. Locke pedig hajlott az önfeláldozó hős szerepére. Kijutott a Szigetről, és meg is halt. Barátai pedig felemás sikerrel, de visszatértek, és magukkal hozták Locke holttestét is. A Nemezis rögtön lépett, és felvette a halott Locke alakját, és elindult hogy egyengesse az utolsó száz métert, és végre végrehajtsa ördögi tervét. Kihasználva az időutazás jelenségét egy pontban eltalálta az igazi Locke feltűnését, és Richardon keresztül adott utasítást arra, hogy vissza kell hoznia barátait, és ennek érdekében meg kell halnia. Mivel senkinek sem tűnt fel, hogy a feltámadt Locke, valójában a Nemezis (ÁlLocke), Ben is szinte megalázkodik előtte.
A Dead is Dead című epizód utolsó jelenetében megérthetjük a Nemezis végső tervét. Ben lemegy a Templom alagsorába, hogy a füstszörny ítélkezzen felette. ÁlLocke (Nemezis/füstszörny) elkíséri. Ben bezuhan a templom alagsorába, ÁlLocke pedig elmegy kötelet hozni… legalábbis csak azt mondja, hogy elmegy kötelet hozni. Felveszi a füstszörny alakját, és megjelenik Ben-nek. Emlékképeken át, szembesíti a volt vezetőt a hibáival, és bűneivel, azonban megkegyelmez neki. Majd a füst visszahúzódik, és Ben figyelmén kívül felveszi elhunyt lánya Alex alakját, akire Ben hallgat (egy halottnak vélt személy megjelenése nem kis hatást érhet el). Alex agresszívan megfenyegeti Ben-t, hogy kövesse Locke minden utasítását, vagy hanem saját kezűleg végez vele. Ben máris fel van ültetve. Míg Ben maga alatt van, Alex (füstszörny) eltűnik, újra felveszi ÁlLocke alakját, s mintha mi sem történt volna, megjelenik a kötéllel, hogy kisegítse a lentrekedt Bent. Később Ben elmondja Locke-nek a tapasztalatát Alex-el, és hogy követi Locke minden utasítását. Ezzel ÁlLocke megbizonyosodott, hogy bármit kér a megvezetett Ben-től, az cselekedni fog – a terv működik. Ezért utasítja is, Jacob meggyilkolására. Ben, aki egész életén keresztül Jacob utasításait követte, holott sosem látta, megtalálta személyes okait, hogy bosszút álljon rajta. Ben annak ellenére, hogy mindig a Sziget szolgálatában érezte magát, megbetegedett, konfliktusokba keveredett, és elvesztette a lányát. ÁlLocke rátapintott ezekre a tényezőkre, és Ben-t a lelkétől és gyengepontjaitól fogva manipulálta, és bujtotta fel Jacob megölésére. Ben, pedig végre is hajtotta. A nagy manipulátor tökéletes manipuláció áldozata lett. Mikor Ben és ÁlLocke megérkeznek Jacob otthonába, Jacob felismeri Nemezisét: „Úgy tűnik megtaláltad a kiskapudat…” A bosszútól elvakult Ben nem láthatja át a dolgot, és válaszokat követel Jacobtól. Azonban az nem hátrál meg Ben fenyegető magatartásától, sőt, mintha még önmaga ellen provokálná. Így Ben habozás nélkül végez vele. A haldokló Jacob utolsó szava („Jönnek…”) hogy mire vonatkozik, az csak ezután derülhet ki. ÁlLocke elég elszörnyedt arcot vágott e mondat hallatán, majd utolsó döfésként a tűzbe rúgta a haldokló Jacob-ot.
Egy másik igencsak elterjedt és gyakran vitatott elmélet teljesen megegyeztethető a fent leírtakkal, azonban ez esetben a teória kettéválasztja a Nemezist és a füstszörnyet. A füstszörny esetében találhatunk a sorozatban számos utalást, mint védelmi rendszerre, megnevezést mint Cerberus, Hádesz kutyája, a pokol kapujának őre. Ha a Nemezist, mint természetfeletti gonosz személyiséget fogadunk el, akkor a füstszörny lenne a „kutyája”? Mint Hádesz-nek Cerberus, vagy Anubisznak a fekete démonja? (Utóbbinak ábrázolását a Templom alagsorának falán is láthattuk, amint a holt lelkeket Anubisz a démonja jelenlétében mérlegeli.) Mivel nincsen bizonyíték sem megerősítésére, sem cáfolására annak, hogy a szörny azonos-e vagy sem a Nemezissel, ezért mindkét elmélet egyaránt lehetséges.

Kik ők?

Leszámítva, hogy ez a két különleges személy a távoli múltba visszanyúló harcot vív egymással, nem sokat tudunk róluk, származásukról, kilétükről, természetükről. Jóformán egyelőre szinte semmi szilárdat nem tudunk róluk. Hogy kik, vagy esetleg mik lehetnek – vagy az alkotók milyen motívum alapján alkották meg őket –, arról akad néhány elképzelés.
Bibliai vonatkozás. Jacob nevéből kiindulva, valamint a sorozat gyakori bibliai inspirálódásából kiindulva egy elmélet szerint a két személy Ézsau és Jákob. Isten jobban szerette Jákobot, mint Ézsaut. Jákob ügyes csellel verte át számos alkalommal testvérét, aki ezért kereste az utat, hogy bosszút állhasson Jákobon. Később kibékültek.
Egyiptomi mitológia. Az egyiptomi elmélet szerint Jacob Ozírisz lenne, míg a Nemezis Seth. Seth a sötétség és káosz istene volt, aki két alkalommal ölte meg testvérét Ozíriszt, először egy késsel. Seth feje egy fekete – azonosíthatatlan – állatfej, azonban gyakorta jelent meg más alakban is (!!!). Ozírisz Seth aljas cseleinek volt gyakori áldozata, azonban amikor bajba került, mindig valaki a segítségére sietett, például Ízisz („Jönnek…”).
Jacob mint Jákob, Ozírisz, Sobek; Nemezis, mint Ézsau, Seth, Anubis, Apep, vagy éppen Sátán… Eme két furcsa szerzetről oldalakban lehetne felsorakoztatni a temérdek sok teóriát. De ne feledjük ezek „csak” teóriák. A fent említett Kiskapu teória véleményem szerint nagyszerűen működik, és szeretném, ha az elképzelés valóban így lenne, és a hamarosan érkező 6-os évad ezt a vonalat bontaná tovább a narratívjában. De ettől függetlenül megtörténhet bármi, és ez is csak azért biztos, mert a LOST-ról van szó. Legyen szó bármiről, a végső szó az alkotóké, és hamarosan hetenként adagolva közzé is teszik, saját elképzeléseiket, melyet lelkesen ajánlanak a rajongóknak, mint KIELÉGÍTŐT, MEGDÖBBENTŐT, SOKKOLÓT, EDDIGI LEGJOBBAT.
Várjuk. LOST S06 premier február 2-án. Már csak 17 nap.

Richard Alpert teória

Richard Alpert teória

Sosem kedveltem igazán a spekulációkat, a vakon találgatásokat, de azt hiszem a LOST az ami mindenben kivételt képez nálam. Ugyanis ez a sorozat - ugyan lelkületünktől függően - találgatásokra, spekulálásra, teóriázgatásra késztet. A nagyszerű misztikus sorozat hamarosan befejező évadához érkezik, ahol ugyanis a legtöbb rejtélyre választ kapunk, és azáltal teóriáink is megcáfolódnak, vagy éppen nagy szerencsével beigazolódnak. De még mielőtt elkezdődne a LOST S06 láz, addig be kell érnünk a rajongói teóriákkal, amiknek gyártása - valljuk be - fellettébb kellemes, és szórakoztató elfoglaltság, és ettől is válik maga a sorozat értékesebbé. 

A LOST-ban számos jelentős rejtély szerepel, mely mind szerves részeit képezik a sorozat teljes mitológiájának. Ilyen rejtélyt képez maga Richard Alpert személye is, aki a sorozat rendszeres mellékszereplője, és fokozatosan egyre nagyobb hangsúlyt nyer a szerepköre a Szigeten történő események kapcsán. Frissítés gyanánt Richardról - amit minden LOST fannak kötelező tudni: Richard előkelő helyet élvez a Többiek csapatában, szoros együttműködésben áll annak vezetőjével, valamint a legfelsőbb utasítóval (Jacob). Állítása szerint Jacob miatt nem öregszik, ezért láthatjuk, amint az idővonal több pontján is feltűnik, és nem változik semmit. Ha a Szigettel, valamint Jacobbal való kapcsolatát boncoljuk, akkor egyelőre több mint zavaros képet kapunk. Személyisége, multja, képességei, szerepköre, és tudása homályba borúl a néző előtt. Vizsgáljunk meg néhány elterjedtebb teóriát vele kapcsolatban, melyet már korábban a TV Guide és a LostPedia is összegzett.

A Fekete Szikla utasa

Egy igencsak elterjedt teória szerint Richard a Fekete Szikla nevű 19. századi vitorlás hajóval érkezhetett a szigetre, mely megfeneklett. (Mint később megtudtuk, Jacob hozatta a Fekete Sziklát a szigetre, már ha a The Incident nyitó jelenetében az valóban a Fekete Szikla volt). Hogy a rabszolga szállító hajón Richard milyen pozíciót töltött be, az a teória tövábbvitelét követeli. A lényeg, hogy nem elképzelhetetlen, hogy Richard eme hajóval ért volna partot. Egy ehhez kapcsolódó teória párhuzamot húz Jack Shepard és Richard között, miszerint R. is hasonlóképp toborozta egy táborba a hajótörötteket, és habár nem ígérhette a kijuttatásukat a Szigetről, de igyekezett egy civilizált közösség létrehozására, mely által képesek túlélni, és együttélni. Talán így jöhetett létre a Sziget "őslakos" közössége, melyet a későbbi túlélők (Flight 815) Többieknek neveztek. A Szigeten töltött idő alatt Richard felvehette a kapcsolatot Jacobbal (róla majd egy következő posztban bővebben), akinek lojalitást és hűséget fogadott. Cserébe Jacob pedig örök életet adott Richardnak. A sorozatban láthattunk olyan motívumot, mely kapcsolódik ehhez a teóriához. Ilyen például az, amikor Richard a Follow the Leader epizódban egy vitorlás hajómakettet épít.

Richard nem úgy tűnik, hogy az általunk ismert történeti vonalban valaha is volt vezetője a Többieknek. Ben kijelentésében Richard "egyfajta tanácsadó NAGYON RÉG óta". Mondhatni ő a kommunikációs csatorna a Többiek kiválasztott vezetője (pl. Ben Linus, vagy Eloise Hawking) és a legfelsőbb vezető, Jacob között.

Egyiptomi vonatkozások

A Sziget tele van az egyiptomi kultúra jegyeit magán hordozó objektumokkal, mint a hieroglifákkal tűzdelt Templom alagsorának falai, oszlopai, vagy éppen Jacob otthona, mely tagadhatatlanúl Tawaret, a terhesség egyiptomi istennőjének monumentális kőszobra. Ez logikus megközelítésben csakis arra adhat bizonyosságot, hogy korábban jelen volt a szigeten az egyiptomi kultúra. Rajongói elképzelés szerint Richard Alpert sokkal régebb óta a Szigeten tartózkodhat mint esetleg a Fekete Szikla. Mint korábban említettem, Ben - akinek talán lehet sejtelme Alpert ittlétének titkairól - eléggé nyomatékosan hangsúlyozta: "... egyfajta tanácsadó NAGYON RÉG ÓTA". Rajongók szerint Richard szemkihúzásai is erre adhatnak tippeket (miszerint ő maga is az egyiptomi motívumhoz köthető), holott az Alpertet játszó színész, Nestor Carbonell több alkalommal is közzé tette, hogy neki a szempillái természetüktől fogva ilyenek, semmilyen mesterséges egyiptomi szemfestés nem játszik közre. Hogy Alpert ittléte már az ókori időkhöz köthető, ahhoz egyéb tényezők is hozzájárulhatnak, mint például a Ricardus latinos megnevezés, valamint a latin nyelv általános használata a Sziget bentlakói között. Richard monogrammja, a RA is asszociálható magára Ra egyiptomi istenre. Magyar formájában Ré, aki korai napisten volt az egyiptomi mitológiában. 

A Padme Amidala teória

Elsőre elég meredek, de a cím mögé ásva elgondolkodtató lehet. Emlékezzünk csak a Star Wars I. részére, a Baljós Árnyak azon jelenetére, amikor Naboo királynője, Amidala ellátogatott Nass főnökhöz segítséget kérni. A jelenet érdekes fordulata volt az, amikor a királynő szolgájának hitt Padme ugrott ki a sorból, megvallva az igazat Nass nagyfőnök előtt, miszerint ő az igazi királynő, és csak bíztonsági óvintézkedés miatt vonult egy hasonmás árnyékába. Hasonló alapú teória alakult ki Richard kapcsán is, miszerint egyes rajongók úgy vélik, Richard a legfelsőbb személy a Szigeten, azonban a 815 túlélőinek érkezése megkövetelte a háttérbe vonulását, és valójában Jacob egy báb volt, mely hamis célpontot nyújtott a "Nemezisnek". Ugyan érdekes elmélet, de számomra egyelőre nem elfogadott, habár a LOST esetében jobb nem el fogadni a teóriákat, legfeljebb csak elgondolkodi rajta. Ez a teória például az ellenkezőjét is megszűlte, miszerint valójában Richard sokkal kevesebb annál, mint aminek látszik, vagy elképzeljük. Egy egyszerű tanácsadó, egy hírcsatorna, de sosem volt sem méltó sem alkalmatos hogy vezető legyen, és annak ellenére, hogy nem öregszik, lehet akár halandó is (pl. eléggé ijedten meghátrált, amikor Daniel Farraday fegyvert fogott rá). 

Mivel hogy LOST-ról van szó, mindegyik teória egyszerre lehet elgondolkodtató, vagy éppen összeférhetetlen a sorozattal. Éppen ezért az "érdekes" jelzőnél nem tartom érdemesebbnek a terjengő elgondolásokat, főleg így a befejező évad közeledtével, de azért érdemes rajtuk gondolkodni, de kár lenne rájuk alapozni elvárásainkat. Ugyanis a S06 válaszokat tartogat számunkra, és ami a cikkre vonatkozik: Richard Alpert mellékszereplőből főszereplővé avanzsálódik, és talán nem túl nagy spoiler, ha ki merem mondani, hogy centrikus epizódja is lesz, Ab Aeterno címen, melynek jelentése: Öröktől fogva. Ez sokat nem árul el, szerencsére, de megelőlegezhet némi lelkesedést a fanok által a karakter iránt.

Következő posztomban egy másik központi misztériummal foglalkozok majd, a Jacob és Nemezise kapcsolatrol, valamint a rájuk vonatkozó igencsak elterjedt kezdeti elméletről. Addigis: még 19 nap. Türelem, kitartás, és NAMSTE!!

LOST S06 - A visszaszámlálás

"JÖNNEK..."

A LOST, a modern misztikus thriller-dráma sorozatok királya tagadhatatlanúl a kedvencemmé nőtte magát rövid idő leforgása alatt. A J.J. Abrams, Damon Lindelof, Carlton Cuse és társai által kreált sorozat, egyedi történetével, történetvezetésével, kiváló színészcsapatával, remek karakterkészletével rajongók milliói körében szilárd kultuszt teremtett, mely hamarosan csúcsosodni készül. Igen, a 2004-ben indult sorozat 2010 február 2.-án megkezdi utolsó (6-os) évadját, és valamikor május környékén teljesen lezárúl. Örömpillanat lesz az, tudván, hogy kedvenc sorozatom végre egy kerek egésszé fog terebélyesedni, de egyben szomorú is, tudván, hogy nincs tovább… Sajnos a LOST-ot leszámítva egy sorozat sem volt képes annyira megnyerni, hogy képes legyen majd egy hiányt pótolni… A Twin Peaks az, mely valamelyest megközelíti ezt a teljesítményt az én szemszögemben… De a lényeg a következtetés: semmi sem kárpótolhat majd.

Na de ne gyászoljunk ilyen korán. Még előttünk egy fergeteges évad, mely úgy néz ki meredekebbnek ígérkezik, mint amit eddig összesen láthattunk a sorozat során. A láz egyre jobban ég, már kevesebb mint egy hónap, és közeleg a premier. Ennek a láznak a kiélésére írnék összefoglalót az, annak kapcsán, hogy mit várhatunk a befejező évadtól.

Aki követte eddig a LOST-ot, az tisztában van vele, hogy milyen nagyívű, sokoldalú és sokféle irányvonalat felépítő cselekmény tanúi lehettünk az első 5 évad során. A sorozat - és amúgy a LOST is nagyrészt erre épít - aprólékosan felépített elemei, részletei önmagukban is megkerülhetetlen morzsákat jelentenek egy igazi rajongó szemében. A mára már klasszikusnak ható első évad lehengerlő karaktereit ismertetvén kalauzolt el minket a Sziget rejtelmes világába, a második és harmadik évad a konfliktusok élezésére és fokozására épített, míg a negyedik évad maga volt az akciódömping.

Az ötödik évad volt eddig a legvitatottabb szezon a sorozat életében, mely igazán magasra pakolta a lécet, vagy elkergetve a szkeptikus követőket, akik minden bizonnyal csak gondolták, hogy kedvelik és értik a LOST-ot, vagy még nagyobb fanatizmusba kergetve a hardcore rajongókat, kikényszerítve a legmagasabb elvárásokat. Az ötös évad a "visszajutás", az időutazás, a Dharma multjának, és a Sziget mitológiájának felvezető évada volt, mely számomra rendhagyó módon volt lebilincselő, megdöbbentő, sokkoló, katartikus. Sokan azon csodálkoznak, hogyan képesek az alkotók ezek után is meglepetéseket okozni. Összefoglaló gyanánt gondoljunk csak bele mi is történt az évad során. Az kezdő képsora még a harmadik évad jéghideg indításánál is kegyetlenebb volt (Faraday, a Gyöngy állomáson masírozik egy palack oxigénnel...), hogy aztán a negyedik évados tettek következményei igencsak pörgős részek során keresztűl legyen elvarrva, felkészülvén az évad központi konfliktusára, ami tagadhatatlanúl meglepetés volt a rajongók számára is. Teljes körképet kaptunk a 70-es években, a szigeten működő DHARMA Kezdeményezésről. Sok véleményezés szerint az évad itt ült le a leginkább, de számomra ez nem helytálló. A DHARMA folk részek roppant fontos szerepet játszanak a teljes LOST univerzumban, és ez legfőképp a karakterek jellemének drasztikus, és izgalmas átformálása végett gondolom. Ez nem csak a cselekmény szivárgó atmoszférája miatt volt jó ötlet, mint egyszerű frissítés, hanem mert roppant izgalmas átfestések tanúi lehettünk. Példának okáért: Sawyer örökös rosszfiúból erőskezű vezető, a szkeptikus Jack immár végzetét üldözi, a manipulátor Ben esetlen és naív... na és Locke... Egy Lostie tudja miről beszélek.

Minden esetre az ötödik évad roppant gőzerővel tarolt nálam, főleg, hogy az utolsó részekben megtette azt a végső nagy, és meredek fordulatát, ami elvezet majd az utolsó évadhoz, és a sorozat teljesrangú megértéséhez. Itt legfőképp a rejtélyekről, és a mögöttük álló mítoszokról van szó. Az évad vége, egyben az említett téma és "irányvonal" bevezetője, mely akkor és ott bivalyként terített a The Incident című évadfináléban, ahol a dolgok sejtelmes, de egyelőre kusza sűrűjében az alkotók levetették a leplet a két és fél évados misztikumról, Jacob-ról, akivel akár összekapcsolhatunk mindent ami a LOST fogalomtárába tartozik...

Az alkotók már kezdetben tudták, hogy hogyan végződik majd a LOST, és teljes titokban tartották. Ez igazán jó hír LOST rajongóknak. Nem hinném, hogy az alkotók egy elsietett, balga befejezést hajítanának a sorozatnak... Annak ellenére, hogy az alkotók részéről teljes a hírzárlat, elszórtak néhány spilermentes informácót, melyek így alig egy hónappal a S06 premierje előtt igencsak felcsigáznak.

Példának okáért néhány ilyen információ:

- A 6-os évad hangulata leginkább az első évad hangulatát idézi majd vissza

- Nem lesznek sem vissza- sem előretekintések. Egy egészen új történetvezetési elvet láthatunk majd.

- Damon Lindelof állítása szerint nincs szó összeesküvés elméletekről, mint koncepció a lezáráshoz. A LOST-nak lesz magyarázata, mégpedig metafórikus jellegű.

- A rejtélyek többsége magyarázatot kap. Lesznek melyek nem kapnak magyarázatot, de kaphatunk sejtelmes utalásokat alternatívákra. Ez jó, mivel a LOST-nak ez volt az egyik speciális varázsa, hogy lehetett hosszasan teóriázgatni a rejtélyeken. Attól, hogy a sorozat befejeződik, az alkotók ettől az élménytől nem fognak megfosztani, de a fontosabb rejtélyeket, és szálakat nem hagyják elvarratlanúl.

- Matthew Fox (Jack Shepard) az egyetlen személy - legalábbis ősszel még ő volt - aki ismeri a LOST utolsó jelentét. Magyarországi látogatása során annyit volt hajlandó elárulni, hogy nagyon nyomasztó, és sokkoló vége lesz a sorozatnak. Akadnak olyanok akik majd elsőre nem lesznek képesek befogadni, akár rajongók közül is... OOOPS. :D

Nos, nagyjából ennyit a összesítésről, és előrejelzésről, most már csak türelmesen, guttáktól mentesen kellene kibírni a premiert, mely összefoglalóval, és dupla epizóddal startol február 2.-án. És hogy mi lesz a LOST-on túl? Ha sikerül egy nemes egésszé kerekíteni kedvenc sorozatomat - amiben felettébb bízok - akkor többszöri újranézés, és teóriázgatás marad örökül. De addig is, élek egyik mániámnak, a listázgatásnak, és különböző kategóriákban hódolok a LOST-nak.

NAMASTE

Kedvenc karakterek

1 Benjamin Linus

2 John Locke

3 Desmond David Hume

4 Hugo Reyes (Hurley)

5 James Ford (Sawyer)

Kedvenc epizódok

1 4x05 The Constant, 5x16-17 The Incident

2 3x08 Flashes Before Your Eyes, 3x22-23 Through The Looking Glass

3 3x20 The Man Behind The Curtain

4 4x12-13 There's No Place Like Home

5 5x15 Follow the Leader

Kedvenc évadok

1 S05

2 S04

3 S03

4 S02

5 S01

Kedvenc évadzárók

1 S05 – The Incident

2 S03 – Through The Looking Glass

3 S04 – There's No Place Like Home

4 S02 – Live Together, Die Alone

5 S01 – Exodus

Kedvenc vissza-/előretekintések

1 Desmond

2 Locke

3 Ben

4 Jacob

5 Hurley

Kedvenc női karakterek

1 Juliet

2 Claire

3 Ilana

Komfortos mennyország

Műfaj: dráma, thriller, fantasy

Készült: 2009

Rendezte: Peter Jackson

Főszereplők: Saoirse Ronan, Mark Wahlberg, Rachel Weisz, Stanley Tucci

Peter Jackson, az új zélandi kivi neve mellől nem hiányozhat a feledhetetlen Gyűrűk Ura trilógia, mely roppant vizuális erejével, és epikus történetével az immár leköszönt évtized hajnalán berobbant a mozikba. A filmes zseni később a King Kon remake-jével tért vissza 2005-ben, majd producerkedett a 2009-es év egyik nagyszerű sci-fi-je, a District 9 felett. A Komfortos Mennyország filmje a sorozatos látványorgiák után igencsak kivételes darabnak ígérkezett, és engem türelmetlen várakozásra sarkallt.

Az eredetű művet Alice Sebold írta (eredeti címe: The Lovely Bones), és az írónő személyes fiatalkori traumájára reflektálva inspirálódott. A regény mozaikosan ötvözi a családi drámát és a horrort, de legfőképp a krimit és a fantasyt.

Susan, a 14 éves kislány meghitt hétköznapjait éli idealizáltnak mondható családjában, és közben a felsőbb tagozatú angol fiú szerelméről és csokjárol álmodozik. Azonban a  szomszéd zöld házából pokoli veszedelem leselkedik. A pedofil sorozatgyilkos kislányok naivitásával visszaélve csalogatja áldozatait csapdába, és hódol beteges perverz vágyainak. Susan is egy ilyen drasztikus eset áldozata lesz. Halála azonban nem vet véget történetének. És itt most nem csak a család gyászáról, és a gyilkos utáni nyomozásról van szó. Susie szelleme két világ közt ragad, mely egyszerre csodálatos, maga a Mennyország előszobája, és egyben bilincs, mely tehetetlenné teszi  a lányt, és úgy szemmel követi családja szenvedését, és a gyilkos további ténykedéseit. 

A film mesterien kimért tempóban indítja, és követi a cselekményt. Ezt el is vártam Jacksontól, aki három kötetnyi nehéz szépirodalmat pakolt a vászonra Gyűrűk Ura címen... A család bemutatása, amolyan kifogásolhatatlan lecke volt, ahol az arcok, és vonások beleitták magukat a gondolatba, megteremtve azt a légkört, amit a film egyáltalán leközölni kívánt. A film első fordulópontjáig mondhatni hibátlan eszkalációs folyamatot láthatunk, szépen építkeznek a karakterek, fonódnak a szálak. Susie betévelyedése a gyilkos csapdájába nagyon feszültre kalibrált jelenetfolyamával a legzordabb thrillerek hangulati síkjára tereli a filmet.  Amúgy a film mivel több műfaj érdekes fonata, úgy gondolom a jellegzetes hatásokat hellyel-közzel jól eszközöli.  Azonban  az ominózus gyilkolást követően valami szertefoszlani érződik... akárcsak Susie földi élete. Susie egy túlvilági környezetbe kényszerűl, míg családja megéli a gyász okozta lelki vesszőfutást. A két párhuzamos történet egyenként önállóan szórakoztató, Susie "komfortos" élménye meseszerű látványelemekkel festői szépségű világot tár elénk, míg a valóságban a család és a rendőrség tehetetlenségén és a gyilkos szabad masírozásán idegeskedünk, az valahol a hagyományosan bevett krimi-thriller filmek szintjét adagolja. A párhuzamos történetek néhol értelemszerűen kapcsolódnak egymáshoz, azonban számomra néhol áthidalhatatlan szakadék tátongott. Nem is nagyon tudom kimagyarázni, talán lehet, hogy simán a két világ túlságosan kontrasztosra sikeredett egymástól. Amúgyis a valós világbéli történések néhol szétesőnek tűnik, legfőképp azért mert néha tűlerőltetett játékot véltem látni, máskor meg hangulatromboló belerondítást. Itt modt gondolok Susan Sarandon beugrására...

A színészek terén, egy szélsőséges skála alapján, a legjobbtól a legbénábbig mindent felleltem magamnak. Susie szerepében Saoirse Ronan nagyon szép, és maximálisan tehetséges. Játéka és narrációja lehengerlő, mint azt megszokhattam, mióta jóformán lemosta a vászonról Keira Knightley-t is a Vágy és Vezeklésben. Most is hasonlót művelt, csak most egy egész karaktergárdát végzett ki. 

Stanley Tucci, a gyilkos Harvey szerepében még a skála pozitív oldalát tapossa. Harvey tényleg beteg gyilkos, alkata, jelleme viselkedése abszolút idegesítő, rideg és visszataszító. Mint az ilyen, Harvey is egyszerre félelmetes, mert valós személy (értem úgy hogy ilyen a világon sajna épp elég van), de egyben szánalmas is. Rendesen rászabták a szerepkört Tuccira, aki mérlegelten hozza a karaktert. 

A szülők voltak a film igazi csalódásai, már ami a játékukat illeti. Mark Wahlberg számomra már régen a rosszúllét fogalmával volt rokon, de itt már a rosszúlléten túli állapotomat kellett megélnem. Persze ez ne riasszon el senkit, lehet csak számomra borzalmas, de az bocsáthatatlanul gáz volt, hogy prioritást élvező karakter a filmben ennyire erőtlenül erőltessen egy figurát, vele együtt az érzéseket, ami egyenest gyalázta azt a kifinomult drámai, melankólikus hangvételt, amit a film beoltott... Wahlberg ki is oltotta egy egy ponton... de kááár...

Rachel Weisztől láttam jobbat is. Ahogyan anno a Forrás Izzi-je megszaggatta a szőrös szívem, úgy olyan semleges volt az anyaszerepben. A többi karakter, hát közhellyel ékeskedve hozta a szokásosat. Egy tipikus nyomozó, egy háttérbe szoruló, majd jelentőséget nyerő lánytestvér stb stb.

A zenei áláfestés többnyire átlagos, zongoraszólamaival szépen követi a cselekményt, némely frászközeli jelenetnél elvontabb, statikusabb. De jellemző az emekedett dalolászás is ami a fantasy köntösébe bújtatott Mennyország környezetét énekli meg, és ami elsőre igencsak megfogott. A vokális részeket szívesen újrahallgatom majd.

Összességében egy igazán szép filmről van szó, melyre lelkületünktől függően érzünk rá leginkább. Nem beszélhetünk ugyan Jackson féle profizmusról, de a film érzelmileg hatékony. És ez sok oldalról igaz lehet. Mint krimi úgy feszes, mint thriller, úgy félelmetes, mint fantasy, úgy szép és látványos, mint dráma úgy megható is lehet. 

Ezen túl nem bántam, hogy Jackson ilyen téren is próbálkozott, de azért remélem, hogy ezután visszatér a hardcore fantasy világához, és inkább eresszen neki többtízezres seregeket csillámló váraknak, vagy ha nem is... de válasszon jobb színészeket... ha nem is... felejtse el Wahlberget...

75%

AVATAR

Készült: 2009

Műfaj: sci-fi, fantasy, kaland, akció

Rendezte: James Cameron

Főszereplők: Sam Worthington, Zoe Saldana, Sigourney Weaver, Stephen Lang, Giovani Ribisi

James Cameron eddig is ritka kiváltságokkal rendelkező filmes volt. Alkotásai találmányokként működve mutattak utat a modern filmtechnika trendjének, melyek mai napig is a látványproduktumok gyökerezési pontjai. Filmjei hangulatuk, kifejezőerejük, és részletben gazdag világuk révén lettek kulttá, klasszikussá, nameg felejthetetlenekké a rekordokat döntögető költségeik miatt is.

Több mint egy évtizedes távolléte után a filmkészítés királyának tartott zsarnok zseni visszatért a szcénába, hogy a filmtörténelem - immáron őrajta keresztűl - ismét elkövesse olyan nemű ágyúlövéseit, mint annak idején a Star Wars. És eljött a forradalminak magasztalt Avatar.

Részemről a filmet hatalmas, ambíciódús, és megrögzött,szinte beteges várakozás előzte meg. Ezek után a film megtekintése nagyon érdekes, nem várt hatásokat váltott ki belőlem. A forradalminak vélt film számomra megtekintése előtt már csak egy szimpla Cameron filmnek számított, és meg is maradt annak. Az Avatar számlájára rengeteg pozitívumot lehet felírni, melyek megérdemelten többé teszik a filmet az átlagos látványos parasztvakításokkal szemben, de hibákban sincsen hiány. A film történetileg sablonos (most össze lehet számolni hányan állították ezt előttem), de valahogy nem igazán jött hogy elhiggyem, miszerint ez akkora nagy probléma lenne... Meglepett mások véleménye, olyanoké, akik alátámasztották hogy a történet sablon, és tornyoznak benne a klisék, mégsem képesek e hiba miatt megvetni a filmet. Valami rákényszeríti őket, hogy elmenjenek a hiányosságok mellett. Most már értem miért. Az Avatar esetében valóban a közmondásos moziélmény összhatása a mérvadó, az ami a vászonról az érzékszerveinken át, az agyunkba... francokat... a szívünkbe árad, mindaz ami olyan cameronos, és mindaz amiért a film egyáltalán feltaláltatott...

Történet szempontjából számomra az volt fájdalmas, ahogyan az felvezetve volt... vagyis szinte sehogy... Adott a halott tesó, adott a lehetőség, adott Pandora, adott az Avatar technika, uzsgyi bele azonnal, és tadamm... Ezt követően, a sorozatosan elpuffogtatott klisék, és konkrét utalások ellenére is a történet élvezetes. Jake eltévelyedése a dzsungelben érdekes, sokoldalú kalandokat von maga után, melyek egy nem akármilyen környezetben zajlottak le. Pandora környezete elevenebb, mint eddig bármi más. A Cameron elméjéből előpattanó, a WETA műhelyében kikompjúterizált világ az általam látott legszebb, és legelragadóbb világot tárta elém. Minden állat, növény, térség egyszerre ismerős és mégis jellegzetesen más. Talán ez az egész filmnek a varázsa... A navik is indiánok, de mégsem... Amúgy én nagyon kedveltem őket. Viselkedésük, mozgásuk, fontosabb szereplők mimikája letaglózóan hiteles, és látványos volt számomra. Sam Worthington meglepően jól formálta a tipikus hős karakterét. Avatarját jobban kedveltem mint hús vér szerepében. A film nem fordított sokat annak érzékeltetésére, ahogyan Jake és Avatar énje közt egyre mélyebb szakadék tátong... De mégis közérthető volt ez számomra a teljesítménybeli szintkülönbségek miatt. Neytiri immáron szívem választottja, a forró kis kék szépségről röviden: Saldana elemében volt. A mellékszerepekkel sincs nagy baj, Stephen Lang a film második felében kivételesen szórakoztató, Cameron az ő szájába adta a legjobb dumákat, habár volt ami olykor közhelyesnek tűnt... A többi mellékszerep csak hellyel közzel volt jelentős hatással rám. Norm, Grace, Parker... csak úgy be- és kicsusszantak a cselekményben. A történésekre gyakorolt jelentésük, és motivációik nem voltak semlegesek, ilyen téren Cameron szépen belegózta a dolgokat, akárcsak Pandora és a köréje épült világ minden egyes elemét. Nincsenek a filmben légből kapott dolgok, melyekkel a film esetleg megvesztegetné a nézőket -  ahogyan az ma megesik a látványfilmekben (2012, Transformers, vagy a Terminátor 4-ben dobálózó-játszadozó T-800-as :P). Minden a helyén van, azonban a film némely ponton folytotnos hiányérzetet ébreszt. Talán ez felróható túlfűtött vágyamnak (vágyunknak), hogy jobban is kiismerhessük mindazt amit elénk tártak... Ezért érződik számomra az, hogy a mellékszerepek nem működnek. Hiszen a játékidő terjedelmes, a karaktereket nagyon lehet szeretni, de mégis keveset kapunk belőlük.

Azonban amiből fikarcnyit sem spóroltak, az a bombasztikus, páratlan látvány, mely leginkább a végső csatajelenetben mutatja meg magát. Ugyan itt is a már jól bejáratott módszernek lehetünk a tanúi: tragikus pusztítás, megható jelenetsorok, a hős magasztos hangvételű felkelése, közérthető, sőt talán szájbarágós mondanivaló stb stb. De mindaz, ahogyan ez le vala bonyolítva, a remekbe szabott koreografálással (inkább koreografikálással. :D), elevenséggel, és mozgalmassággal, az valami meghasonlíthatatlan. Itt csak szuperlatívuszokkal lehet beszélni, amit már előttem szólok rendesen lekoptattak... legalább nem strapálom magam velük... :D

Végösszegzés képpen azok sorát fogom bővíteni, akik elismerik a film hiányosságait, hibáit, de meghunyászkodnak a film összhatása előtt, és annak szemükre, fülükre, szívükre gyakorolt hatásának hódolnak. Az Avatar nem a burkolt mondanivalók filmje, nem is feltétlen absztrakt művészet zászlótartója, de nem is a filmvilág messiása, hanem simán a nagybetűs MOZIÉLMÉNY nagykövete, melyet minden tiszta, nyíltszívű mozibarátnak meg kell kóstólnia.

90%

Blognyitogatósdi

2010 január 5 kora hajnalában nyitom meg blogom... talán akad a kedv a kihasználására is idővel...