2011. június 7., kedd

X- MEN: FIRST CLASS


Eredeti cím: X-Men: First Class

Készült: 2011

Műfaj: akció, sci-fi

Rendező: Matthew Vaughn

Főszereplők: James McAvoy, Michael Fassbender, Kevin Bacon, Jennifer Lawrence








Becsengettek Xavier iskolájában. De még HOGY!!! Matthew Vaughn élete nagy álma volt, hogy valaha képregényfilmeket készíthet a nagyközönség számára. Singer kuigrójakor az Ellenállás Vége epizódnál a stúdió zsarnoki döntései miatt elmaradt a nagy debüt, de ami késett nem múlott. A mérsékelt anyagi sikerű, de annál pofásabb Kick Ass után már nem fért kétség ahhoz, hogy Mr. Vaughn a képregényes életérzés továbbításának elemében van.
Azonban ezúttal a nem túl radikális, de megfontolt stilisztikai változtatások mellett döntött, és megszületett az igazán egyedinek nevezhető First Class.

Magneto a képregényvilág egyik dobogós szuperbunözője, aki eredeti formájában is megalkotóinak kreativitását jelzi. Singer mozgóképes világában a legendás McKellen-nek köszönhetően Magneto meglépett egy szintet, és páratlan módon kiteljesedett, mind személyisége, mind attitűdje, és mind a motivációit illetően. De további potenciálok kimerítésére a lehetőség még mindig adott volt. A First Class ezúttal megmutatja azt, amit az eddigi X-Men filmek (sőt: többnyire a képregények is) csak szóban próbáltak meg-megidézni (egy szövetség, egy barátság, kismillió közös terv, majd megannyi fájdalom gyűlöletté formálódása, ami a tragikus szövetségbontást eredményezte).

Jól felvezetett és élvezetes, izgalmas, olykor feszült, vagy épp megindító gyorstalpalók sorozata vezeti be a nézőt az X-Men világába, kihangsúlyozandó a főbb karakterek származását, és azt a megmérettetésekkel tűzdelt világot, amihez kénytelenek lesznek felnőni. Vaughn azonban a sci-fi akció vonal mellett megpendíti a klasszikus kémfilmek mára már ritkábban használt, de annál élvezetesebb és feszültségtelibb tárházát (mintha csak egy elegáns James Bond filmet néznénk, ami épp most folyt át a Marvel csodálatos képregénypaneleinek szűrőjén). A Hidegháború tombolása a szuperhatalmak közt a kubai rakétaválsággal pattanásig feszül. A CIA a mutánsoktól kér segítséget, akik erejükkel képesek lennének megoldani a krízist. Azonban Shaw - aki megannyi fájdalmat okozott a fiatal Erik-nek - nem elégszik meg azzal, hogy a mutánsok kéz a kézben, ünnepélyesen integrálódjanak a társadalomba. Fajtájának, a Homo Superior-nak egyeduralkodónak kell lennie a bolygón, így készen áll, hogy szabotálja az Államok és a jó mutánsok minden erőfeszítéseit a háború megakadályozását illetően, előidézve egy elsöprő világégést, és a civilizáció hanyatlását. De a film elsosorban csak ugródeszkaként használja a krízishelyzetet, hogy utólagosan ágyazzon meg annak a hatalmi felállásnak ami jellemzi a mindenkori X-Men univerzumát. Elszenvedett gyermekkori gyötrelmei (náci haláltábor, kísérletező tisztek, a szülei lemészárlása) vérszomjas bosszúállóvá avanzsálja Erik-et. Élete első fordulópontjához ér, amikor megismerkedik Xavier-el, és a fiatal professzor vallott eszméivel. Ha a kémtörténet, és a háborús krizishelyzet másodlagos, akkor - az amúgy a remek Bacon által megformált - Shaw gonosz tevékenykedése is annak számít, ugyanis a filmben elsőbbséget élvez a mindenkori Magneto ébredése. Fassbender beváltja a hozzá fűzőtt reményeket amikor a vérszomjas bosszúállótól a reményt sikertelenül kutató, megszelidült mutánson át elvezeti Magnetot az "emberiség esküdt ellenségéig", a "Mágnesesség Uráig" - mindezt precízen eltalált, átérezhető, túlzások nélküli drámai hangnemben. A remek színészek sora persze nem merül ki ennyiben. McAvoy is épp annyire élvezte a szerepét: "Jé, Xavier vagyok, fiatal, bohó, kíváncsi, hiperaktív!" Ugyanakkor Kevin Bacon testesíti meg az aktuális főgonoszt, aki amúgy prototípusa lenne annak, amivé később Magneto is alakul, de hihetetlen lazasága nem teszi zavaróva azt, hogy ismert formulát látunk megelevenedni. Lawrence kisasszony - akinek külleme figyelemreméltó, köszönőviszonyban sincs Mistique örökös karcsú, magas, szófukar villongásával - vártnál kellemesebb meglepetés volt: rajta tűkröződött vissza a két "vezető" (Xavier, majd Magneto) világnézete: Tanuld meg széppé tenni magad, hogy elfogadjanak - Szép vagy ahogy vagy, pusztuljon aki másként gondolja.
Ezzel szemben a legtöbb szereplő steril és érdektelen olykor - és ez volt nálam a film legnagyobb hibája. Nem is rúghattak volna labdába a Fassbender - McAvoy - Bacon - Lawrence felállás mellett. Talán még Emma Frost, mint a főbajkeverő csillámló, de rideg jobbkeze nem elhanyagolható. De elrettentő példának ott van Angel, aki előszőr örül, hogy társakra lelt Xavier toborzása után, majd áttáncol Shaw-hoz, hogy mint a gonosz terv kivitelezésének járulékos veszteségeként letépjék a pille szárnyait. Azon túl, hogy a másik oldal is egy jó alternatíva a túlélésért, sok motivációval nem áldatott meg a karakter.

Ami kontinuitást illeti: ajánlatosabb a filmet reboot-ként kezelni. Kezdve onnan, hogy a Farkas filmben, a 80-as években még tinilányként látott Emma Frost itt a 60-as években érett, felnőtt nő, egészen Xavier koráig, és bénulásának időzítéséig a First Class szinte minden elemét az X-Men univerzumnak másképp gondolja.

Nem feltétlen X-Men film, ahhoz túlságosan is egyedi stíluskombó, de leszámítva egy-egy lapos karaktert, átgondoltsága, tempója, stílusa, és korrekt drámai jellege miatt egyszerűen egy jó film, ami már a játékidő befejezése előtt 20 perccel folytatásért kiabál.


85%

Egyedien stílusos képregényfilm, ami végig izgalmas és feszült marad.