2010. július 26., hétfő

HALÁLSORON


"A szeretetüket használta fel ellenük, és ez így megy minden nap, szerte az egész világon."

Figyelem! A véleményem spoilereket tartalmazhat.




Eredeti cím: Green Mile

Készült: 1999

Műfaj: misztikus, dráma

Rendezte: Frank Darabont

Főszereplők: Tom Hanks, David Morse, Michael Clarke Duncan

Egyszerűen imádom ezt a fenomenális filmet. A nagyszerű rendezés és a briliáns alakítások i-jére egy igazán elsőrangú atmoszféra elsöprő hatása teszi fel a pontot. Masszív három órás játékidő, ami nem hagy maga után kívánnivalót: a film minden mozzanatának egy sajátos jelentésvilága és tartalmisága van mely maradéktalanul fenntartja az érdeklődést (legyen szó a Percy által keltett belső viszályról, a kivégzések feszültséggel teli folyamatáról, Csengettyű úr rácsodálkozást követelő mutatványairól, Wild Bill őrjöngéseiről, Edgecomb egészségügyi problémájáról, vagy éppen Coffey kisugárzásáról).
A történet egy roppant mély karakterdrámával indít melynek legfigyelemreméltóbb jellemzője a szereplők jellemkülönbségeinek hatásos érzékeltetetése. Például Percy elfogadhatatlan, kicsapongó, szánalmas, erőszakos, és erkölcstelen viselkedésének tűkében látjuk és érezzük igazán, hogy az őrök (főként Edcombe és Brutal) milyen nyíltszívű, temperamentumos egyének, előítéletektől mentesek, az emberség és az erkölcs megtestesítői, a becsületesség alfái és omegái. Mindez a King - Darabont - Szereplők mesterhármasának páratlan eredménye. Ez az irányvonal a film végéig hibátlanul fennmarad, azonban a film egy határozott fordulattal Coffey szerepköréből kiindulva egy megkapó, lebilincselő misztikus történetként épül tovább. Coffey csodatettei, és szinte pulzáló ártatlansága új aspektusba helyezi a már említett karakterek eltérő színű tulajdonságait is. Edgecomb-nak lassan rá kell ébrednie, hogy Coffey éppoly ártatlan, mint amilyennek tűnik a viselkedése alapján. Kettejük kapcsolata Edgecomb számára valami új, természetfeletti csoda megtapasztalását ígéri, de ugyanakkor egy gyors, és elkerülhetetlen sodródást egy igazságtalan végkifejlet irányába.
Coffey krisztusi tragédiája elkerülhetetlennek látszik, mely nyomán mély melankólia ülepszik a film végére, - úgy a nézőre is - és hosszú ideig nem ereszt.
Coffey képessége bizonyos értelemben igazságot szolgáltat, azáltal, hogy megváltó módjára bünteti meg a gonoszságot: Percy-n keresztül végez Bill-el, magát Percy-t pedig az őrületbe süllyeszti. Azonban Coffey maga nem részesül az igazságból. Csak azon kiváltságosak láthatják a csodát benne, akik mellette voltak és "nem gyűlölték" - bár a kivégzése így nekik fájt a legjobban. A laikusok, mint háborodott farizeusok szánalmat és sajnálatot nem érezve kárörvendtek a csoda a fény, és az élet megalázásán.
A film minden mozzanata valami egyedit sugall, sajátos üzenetet hordoz, de összességébe véve rólunk szól, és emberi tulajdonságaink sokféle aspektusáról, a perverz aljasságtól, a gyáva szánalmasságon át, a bátor becsületességig - szándékosan elkövetett jótettek felemelő érzéséről, de ugyanakkor emberi hibából-félreértésből adódó, nyugodni nem hagyó igazságtalanságról, melynek tragédiája lelkünk legmélyebb traumája. 

Halálsoron - egy mindenki számára kötelező film, mely méltán a filmtörténet egyik - ha nem épp - a legszebb mozgóképes csodája.


100%

VIHARSZIGET


"Jobb meghalni jó emberként, mint szörnyként élni tovább..."

Figyelem! Véleményem spoilereket tartalmazhat!



Eredeti cím: Shutter Island

Készült: 2009

Műfaj: thriller, pszichológiai

Rendező: Martin Scorsese

Főszereplő: Leonardo DiCaprio, Mark Ruffalo, Ben Kingsley


Semmi spoiler, semmi információ áramlás a megtekintése előtt... jófármán a műfajt sem tudtam, csak a rendezőt, a címet, és a főszereplő színészt. Mégis 20 perc eltelte és némi spekuláció nyomán rögtön szöget vert a fejemben a megoldás amire a film is a végén kilyukadni kívánkozott.
Ez a katarzis majdhogynem teljes elmaradását vonta maga után, de a garancia az elégedettségre nem foszlott szét, és ez főként a rendezésnek köszönhető. Scorsese neve egy lapon emlegetve a pszichológiai tartalmisággal már fogalom a filmtörténelemben, és új filmjével bizony méltóan követi a vonalat. A pszichózis központjában immáron di Caprio, aki egy felettéb furcsa közegben, egy még annál is hátborzongatóbb történetben találja magát... a saját elborult elméjének csapdájában. A cselekmény lassú, magabíztos előrehaladása, a mély örületet lehelő közeg, folytonosan baljós atmoszféra, remek színészi alakítás egyvelege képezi a filmet.
Di Caprio nem hagy maga után kívánnivalót, sőt a film végén ámulatba ejtően brillírozik. A tiszteletre méltó sir Ben Kingsley pedig épp olyan bájos és nagyszerű, mint amilyennek neki lennie kell. Ráadásnak kellemetes meglepetés volt Jackie Earle Haley (az örök Rorschach) George Noyce-ként.
Ugyan mint mondtam, a végső csavar nem ütött akkorát, mint azt a rendező szánta volna - gondolom - , de a teljes igazság apránkénti lelepleződése megért egy hatásos rácsodálkozást. Anagrammák, kifordított víziók, szerepjáték - minden ami a filmben szerepet kapott egy másik világ, egy valóság másként értelmezett elemei, melynek leleplezése abban a bizonyos csavarban kulminál. Minden apró részlet, mozzanat jelentősséggel bírt, melyet azonban egy lelki trauma alatt megtört elme egy szürreális világgá torzított.

A film végi idézet deja-vu, ugyanakkor nyugtalanító.
A film összességében zseniális munka, azonban az abszolút mind-fuck elmaradt. Ahogy nem épp világmegváltó film, úgy a viszonylagos cselekménybeli fail sem a világvége. Én elkötelezem magam még néhányszori újranézését.


90%

2010. július 23., péntek

EREDET



„You mustn't be afraid to dream a little bigger…”        

 Eredeti cím: Inception

Készült: 2010

Műfaj: sci-fi, thriller, akció

Rendező: Christopher Nolan

Főszereplők: Leonardo DiCaprio, Joseph Gordon-Levitt, Ellen Page, Tom Hardy, Ken Watanabe, Cillian Murphy, Marion Cotillard

Mr. Nolan. Maga tudja, hogy Ön egy zseni? Ha nem is növesztett szárnyat még, azért tudatában kell, hogy legyen képességeinek, mert ilyen masszív nyári mozgóképes orgiát nem cseszett a világ, mint amilyennek szülte az Eredetet. Ha két szóban jellemezhetném a rendező munkáját, akkor azt mondanám: VIZUÁLIS, INTELLEKTUÁLIS. Ugyanez elmondható lenne a filmről is, de csak lenne, mert bárhogy is akarnánk erről a filmről, nem lehet csak két szóban beszélni, egyszerűen pofátlanság volna (bár az összes szó is kevés, hogy leírjam mit képes ez a mozi ébreszteni az érdeklődő nézőben)– és akkor most tessék petíciót adni, hogy lassan szálljak le a rózsaszín felhőbuborékjaimról, de nem fogok. Jó ez így. :D

            Nolan a tudatalatti rejtelmeibe kalauzol el minket, melynek sajátos világot teremtett precízen kiszabott mesterséges játékszabályokkal. Saját mítosz ez, mely nem tagadtan merít létező tapasztalatokból, hogy aztán mégis felül emelkedjen mindenen, amit eddig valaha is a témát illetően fantáziánk el mert szellenteni az idők során. Mint akció film egy az egyben innovatív, látványos. Mint lélektani dráma, érzékeny, őszinte, sallangmentes. Mint pszichológiai-filozófiai teória egyenesen kimagaslóan okos, magával ragadó. A film bármit is érint, ha csak egy fuvallatnyit is felszippant egy eszközből, kincsként adja tovább a nézőnek.

            A történet abszolút eredetisége a film elsőszámú masszív erőforrása, mely sok más filmtől eltérően maga viszi a hátán a remeklő színészeket. A karakterkészlet ugyan változatos, de Cobb és nem könnyűsúlyú személyiségét leszámítva a többi karakter leginkább a csapat megnyerő összképében, imázsában válik szórakoztatóvá. Nyoma sincs erőltetett hősöknek, túldalolászott hazafiaknak. Intelligens úriemberek, akik jól összeszervezik a dolgot, és két poén között lopnak egyet-egyet… álmokból. Alapjáraton is meredek és lenyűgöző ötlet már csak hallásból is, de leginkább a film azzal fekteti két vállra ízlésbingyóinkat, hogy a tolvajkodó kis csapatot egy olyan bevetésre indítja, melytől a szék alatt keressük az állunkat… de csak utólag. Lehajolni nem enged, míg nincs vége a bulinak… D

            A cél: immáron nem kilopni részleteket célszemélyek tudatalattijából, hanem beültetni kellene egy ideát, egy ötletet, mely képes az alanyt arra sarkalni, hogy a való életben módosítson elvein, olyasmit cselekedjen, melyet ez a mesterséges „parazita” parancsol. Az út veszélyes. 3 álom síkon kell átverekedniük magukat a tökéletes bűntény elkövetése érdekében, megküzdvén a tudatalatti védelmi rendszerrel, veszedelmes akadályokkal. Cobb azonban tudja, hogy miként kell sikerrel járniuk, és hogyan lehet végrehajtani ezt a cseppet sem egyszerű feladatot. Magabiztos tudásának eredete azonban egy mélyen sötét ködfolt a történeten, mely egy személyes tragédiát, és rengeteg bűntudatot takar. A csapat szervezkedése után elkezdődik a hajsza a tudatalatti síkjaiban, azonban a projekciók veszélye mellett új ellenséggel is szembe kell nézzenek: Cobb labilis szub-állapota projekcióként beivódik a küldetéseikbe, és szabotálni kívánja azokat. Leonardo di Caprio érces cinizmussal hozza a kissé keseredett figurát. Játéka nem spontán kiemelkedni akar, beépül abba a melankolikus, bűntudattal itatott, ellentmondásos karaktertörténetbe, amit a rendező szánt neki. Leo természetes, de ugyanakkor kellően súlyos teljesítményt hoz – nem lopja el más előle a filmet, vezér karakterre teremtetett, grammra kimérve meg is marad annak. Ez főként annak is köszönhető, hogy a többi karaktert a történet nem próbálja többé tenni, mint amire a tárgyilagos célja megkívánta. Cobb-on kívül nincsenek szanaszét és fölöslegesen ágazó, fárasztó, karakter dramatizációk – lehet ez másnak hiányozni fog, de én így láttam kézenfekvőnek, ahogy a rendező ábrázolta őket. A film egészét lefoglalja és uralja az álmok világa és annak akcióban és látványban dús bája, már-már önálló szereplőként elevenedik meg maga az eszkalálódó, fokozódóan izgalmas történet. Az szintekbe rendezett álmok szinte organikusak, sugallnak, hangulatuk van, meglepetéseket okoznak. Persze ettől még a karakterek adott helyzetekben kibontják tulajdonságaikat, és más-más módon szórakoztatnak, és adnak önmaguknak jelentőséget. Arthur, aki bravúros akrobata mutatványaival elmossa minden kor legbombasztikusabb harcjeleneteit is, ugyanakkor folytonos áldozata Eames csipkelődéseinek. Kettősük szolgálja a tudatosan kimért, remek poénokat. Marion Cotillard Mal-ként kísértetként szivárog be alkalmanként a történetbe, a film Mal és Cobb kapcsolatát illetően tud a legmélyebben sokkolni. Hatalmas dicséret Cillian Murphy-nek, nagyszerűen játszott, reakciói telitalálatok. A sorolást pedig inkább abba is hagyom, kollektívé az egész színészgárda nagyszerűen teljesít.

            A forgatókönyv és a rendezés a higgadt, eltökélt és lelkes profizmus színeit adja. A kijáró dicséretet meg elelőlegeztem a bekezdésben is, de ha a néző egyre mélyebbre ássa magát a filmbe, nem győzhet gyönyörködni benne. A történet vezetése fokozódó izgalmakat okoz, mely a cselekmény végén levő katarzisban kulminál, melynek nyomán nem maradnak elvarratlan szálak, Nolan még egy varrótűnyi mikro lyukacskát sem vétett el – legfeljebb néhány szuverén teória gyártására alkalmatos képletet ismeretlen számokkal. :D Ennek nyomán a film rajongói és érdeklődői körében hosszú-hosszú időkig vitatni való ínyencség marad. Sőt akár a film egésze is lehet egy nyitott kapu, amit mindenki oda tesz ahova akar.

            A film tehát felépíti saját világát, saját szabályokkal, fogalmakkal, melyeket teljes igyekezettel magyaráz (csak győzzük tartani az iramot, és fogadni az információkat) – és mindezt totálisan ki is használja. Emellett nagyszerű, változatos helyszínekkel szolgál. A digitális látványtervezés a top-on van, de ami igazán megragadó, az a természetes berendezés, és látványtervezés. Gondolok itt pl Saito tárgyalótermére, ahol nem győztem lesni a falon levő ábrákat, fényes csillárokat. Mondhatni minden, ami a kamera perspektívájába került ebben a filmben, az abszolút szemétgyönyörködtető tökélyre lett kihegyezve maximális sikerrel. Az akciójelenetek pedig dettó. A legnagyobb és legdurvább vizuális fogása a filmnek szerintem Arthur szállodai közelharca, a forgó folyósón (DUBLŐR NÉLKÜL GYEREKEK!!!). Brutálisak azok a mozdulatok, kamerabeállások, stb. A Matrix bullet time-ja se volt semmi, de ez itt MINDEN.

            És persze ki se felejtsem Hans Zimmert, aki ismét remek hangulati zenét komponált. Nem feltűnő, nem az évszázad melodikus score-jára pályáz, egyszerűen atmoszférikusságával felteszi a pontot a film amúgy is kitűnő hangulatának i-jére. Megragad, akár a film, így ez sem lesz könnyen felejtős. Tudjátok: a parazita, mely behálózza az agyunkat. :P

            Nolan megérdemelné, hogy az Akadémia immáron keblére ölelje. Több mint 10 éve dolgozik ez a félisten, és eddig egyszer sem hibázott, most meg képes volt legyártani egy igazán eredeti szerzői filmet, amitől az ember úgy érzi megérte megnézni, mert nem csak színes CGI-vel vagy öncélú ál-brutális véres kaszabolással, vagy plázacicák mű valagával csalogatja a nézőket a moziba.  Nolan ezzel a filmmel beszólt a popcornt gyártó pénzéhes fasziknak: „You mustn't be afraid to dream a little bigger…” Az Eredet az a film, ami pozitív értelemben lóg ki a sorból a sok amerikai szemét közül – végre valahára. Nincs az a kaptafa, amire dobni lehetne – még ha sokan akarni is fogják (ez sem lehet mindenki filmje). Legfeljebb a filmes polcomra dobom majd, ha kijön DVD-n. :P

 

100%

2010. március 27., szombat

INCEPTION


Christopher Nolan egyike kedvenc rendezőimnek - ez egy korábbi bejegyzésemből is kiderülhetett. Az elme misztikummal teli labirintusában bolyongó, a morális züllést megfestő, hangulatban gazdag és látványos filmjei a modern mozizás fenegyerekévé léptették elő a rendező urat, és egyben Hollywood nagy reménységévé, aki bátran szakít a megszokott, már-már sablonná és klisévé kopott amerikai filmes stíluseszközökkel. Első robbantása a Memento, egyedi történetvezetésével, és karakterábrázolásával méltán került a 90-es évek végének egyik maradandó kult darabjának.
Azonban a nagy közönség számára akkor vált ismertté, amikor feltámasztotta poraiból a Batman filmeket. A korábban nevetségessé degradált, és a sárga földig lealázott képregényhőst új szintekre emelte, és eddig kétszeri alkalommal röptette újra a mozikban hatalmas sikert és elismerést megnyerve magának. Az új Batman filmek, mint szocio-thrillerek az elmúlt évtized legfelkapottabb, és legfontosabb filmes darabjaivá emelkedtek. Azonban a rendező nem enged a kötélnek, sem a skatulyák hívogató szavainak, és a Batman széria mellett saját ötletekkel is foglalkozik. A Batman Begins és a The Dark Knight között például a Tökéletes Trükk bravúros regényéből készített éppoly káprázatos, fordulatos, izgalmas filmet. Túl a The Dark Knight-on sem cselekedik másképp, azonban most egy teljesen saját ötlettel szolgál, melynek címe Inception (magyar fordítás szerint Eredet). A filmről nem sokat tudni, mindössze a két trailer alapján tudatosulhat bennünk, hogy egy igényes sci-fi elébe nézünk, mely egyaránt lesz mozgalmas akciófilm, és filozófiai mű.

Íme az ütős kis trailerek:

www.youtube.com/watch?v=7DwuVKfjctk
www.youtube.com/watch?v=S3XzUYd6nrU

A film tartalmáról nem tudni sokat, köszönhetően, hogy egész ügyes titok övezte a munkálatokat, azonban hamarosan beindul a marketing kampány. Korábbi interjúkban osztották meg véleményeiket a színészek a filmről, miszerint könnyen meglehet, hogy egy Mátrixhoz hasonlatos filmes filozófiai dömpinghez lesz szerencsénk, amitől elszáll majd az agyunk. Úgy legyen. És ha már színészek, akkor a nevek sem maradjanak el: Leonardo di Caprio, Ken Watanabe, Marion Cotillard, Ellen Page, Cillian Murphy, Michael Caine. Mind nagyszerű színészek, többen közülük Nolan visszatérő munkatársai, akik a rendező filmjeiben sosem hagytak kívánnivalót maguk után. Hát ez lenne a számomra legjobban várt produkció a 2010-es évben, melynek amerikai premierje július 16.-án esedékes.

És ha már Nolan kapcsán a Batman is említésre került: az Inception munkálatainak befejeztével a rendező készen áll a harmadik, és egyben befejező újkori Batman film elkészítésére. David S Goyer, a Batman filmek forgatókönyv szolgálatosa, ott is hagyta nem rég indult sorozatát a Flash Forward-ot (mely úgy néz ki nézőhiány miatt lassan a befejezésére hanyatlik), hogy Nolan-al megkezdjék a munkálatokat a történeten. Egyelőre, leszámítva, hogy az utolsó Batman film lesz a harmadik (trilógiává bővítvén a szériát), és ezennel végleg lezárul a Sötét Lovag pályafutása, nem sok egyebet tudni, hogy mi vár ránk. A lényeg, hogy magasat kell ugrani, hogy túlszárnyalják azt a lécet, amit a The Dark Knight-al hoztak létre.
De ne feledjük, Nolan addig sem hagy unatkozni minket: július 16.-án Inception a mozikban.

2010. január 15., péntek

Jacob és a Nemezis

Jacob és a Nemezis

Korábbi posztomban a LOST egyik központi rejtélyével foglalkoztam, mégpedig Richard Alpert karakterével, kinek kapcsán számos érdekfeszítő teória keletkezett a rajongók által. A következő, és egyben S06 premier-előtti utolsó LOST cikkem immáron azon jelenségről mesél majd terjedelmesen, mely – sokak szerint – a sorozat legelemibb konfliktusa, és eme konfliktus fogalomtára körülöleli a sorozat teljes egészét. Ez pedig nem más, mint az 5-dik évad végén bemutatott Jacob és Nemezise „párbaj”.


Fekete és Fehér

Anno a sorozat legelején John Locke, amikor megmutatta Walt-nak a blackgammon titkait így szolt: „Két játékos: egy világos (fehér) és egy sötét (fekete)”. A sorozatban több alkalommal is visszatér a két ellentétes szín motívuma, mely talán a jó és a gonosz harcának örökös, találó szimbóluma. Jacob és Nemezise (neve egyelőre nem ismert) e két szín megtestesítője, mint ahogy azt a S05 fináléjában láthattuk: Jacob a fehér inges, a Nemezis a fekete inges. Jacobról először a harmadik évadban vehetünk tudomást, mint kiderült a Többiek vezetője ettől a titokzatos személytől kapja az utasításokat. Jacobot először egy kunyhóban láthattuk, és hallhattuk a dzsungel mélyén. Locke vele való találkozása felettébb kísértetiesre sikeredett. Arcát nem láthattuk, mély és zord hangján segítséget kért Locke-tól. Mint később kiderült, nem a kunyhó Jacob állandó lakhelye, hanem Tawaret szobrának alapzata. Ez talán arra adhat sejtetést, hogy félreértés történt, és a kunyhóbeli kísérteties személy maga a Nemezis. De mielőtt ebbe belebonyolódnánk elég csak arra emlékezni, hogy Jacob a sziget „legmasszívabb” rejtélye volt több mint két évadon keresztül. A két titokzatos alak jelenléte akkor vált igazán egyértelművé, amikor a sorozat meg is mutatta őket. A két különös alak meglehetősen emberi, de ettől független nem kizárt, hogy természetfeletti hatalmakkal rendelkeznek. Mondhatni ők a Sziget legmagasabb rendű hatalmai. A „fehér” Jacob, és a „fekete” Nemezis, már évszázadok óta a Szigeten tartózkodhatnak, ahol háborújuk mélyen a múltba nyúlhat vissza. A S05 fináléjának nyitójelenetében láthatjuk, amint Jacob a Sziget felé közeledő – valószínűleg – Fekete Szikla vitorlás hajóra várakozik a parton. A Nemezis csatlakozva Jacobhoz a hajóról kérdezősködik. Rövid párbeszédük egyszerre ledöbbentő, és sejtelmes. Már régóta fennálló konfliktusukat ellentétes világnézetük még jobban élezi. Míg Jacob hisz az emberi jóságban (ezért hoz embereket a Szigetre), addig a Nemezis véleménye merőben eltérő: „Idejönnek, harcolnak, pusztítanak, züllesztenek. Mindig így végződik.” Ez azonban korántsem győzi le Jacob lelkesedését, így a Nemezis reakciója lesújtó: ha megtehetné megölné Jacob-ot, de mivel nem teheti, egyszer majd megtalálja a kiskaput…

A kiskapu

A 19. században mondhatni a Nemezis hadat üzent Jacob-nak, jelezve, hogy majd egyszer megtalálja a módját, hogy hogyan végezhet vele. Mivel – vélhetőleg – a Nemezis nem ölheti meg Jacobot közvetlenül, ezért a kiskapunak, mint módszernek, valaki másnak kell lennie. Talán azért hoz embereket Jacob a Szigetre hogy megvédjék őt? Vagy talán az egész játékuk része, melyben az emberek, mint közvetett eszközök vesznek részt? Ez a része a dolognak még korántsem világos. De a kiskapu stratégia tükrében érdekes visszamennünk a sorozat legelejére, pontosabban idővonalban a 815 utasaihoz, hogy az elméletet fontolóra vehessük.
Jacob korábban tett látogatásokat a 815 túlélőinek életében, mégpedig különböző időpontokban. Például Kate-et, és Sawyer-t gyermekkorukban kereste meg, Jin-t és Sun-t esküvőjük napján, Locke-ot azután, miután apja kilökte a nyolcadik emeletről (úgy néz ki visszaadta az életét), Sayid-ot az Oceanic6 hazatérte után, felesége halála napján, Jack-et mikor rezidens sebészként bekerült apja mellé a St. Sebastien korházba, Hurleyt szintén a hazatérés után. És ami érdekes ezen találkozásokban, hogy Jacob mindannyiukat megérintette. Bizonyos elmélet szerint az érintéssel Jacob mintha megírta volna ezen személyek sorsát, és elhívta volna őket a Szigetre… Talán az egész Oceanic 815 zuhanás, és minden egyéb ami 5 évad alatt történt ennek az „embernek” a műve? Ő toborozta maga köré a kiválasztottakat, és társaikat, hogy megvédje magát?
A 815 lezuhant 2004 szeptember 22.-én a Szigeten. A túlélők hamar ráeszméltek arra, hogy egy nem szokványos szigeten landoltak. Hogy nincsenek egyedül a Szigeten, és ki vannak téve a Többiek fenyegetésének, az még korántsem minden. A füstszörny, a Sziget egyik nagy misztériuma jelentős veszélyt jelent számukra.
Egy elmélet szerint a füstszörny, azonos a Nemezissel. Amint a túlélők landoltak a Szigeten, a szörny azonnal felfedte jelenlétét, és utána számos más alkalommal riogatta, fenyegette, gyilkolta a túlélőinket. Talán a megfelelő személyt kereste a piszkos munka elvégzésére, azt a bizonyos kiskaput? A szörny tulajdonságai közé tartozik, hogy belelát az emberek fejébe, emlékeket rögzít be, és amint a Dead is Dead epizódban láthattuk, ítélkezni tud az emberek felett. Egy másik elgondolás, hogy a Nemezis (füstszörny) képes felvenni más emberek alakjait, pontosabban elhunyt emberek alakjait. Pl ilyen úton tett próbára számos személyt, hogy megjelent egy elhunyt hozzátartozó alakjában. Talán ez a módszer arra, hogy meglelje a megfelelő kiskaput… Ilyen megjelenések Jack elhunyt apja Christian, Eko testvére Yemi, vagy Hurley képzeletbeli barátja Dave (?). Mondhatni eddig a teljes sorozat alatt, párhuzamban a Nemezis ott figyelt a háttérben, és kereste a megoldást ellensége, Jacob kivégzésére. John Locke kezdetektől fogva a hit embere volt, hajszolva a végzetét, és rendeltetését a Szigeten. Később még Ben-t is jóformán kiütötte pozíciójából, és a Többiek vezetője lett. A Nemezis megtalálta Locke személyében a kiskaput… Terve emberi perspektívából korántsem volt egyszerű, de a kivitelezés mesterire sikerült. Egyetlen megoldás Jacob kiiktatására: Locke helyébe lépni, és manipulálni a nagy manipulátort, Ben-t.
Miután az Oceanic 6 hazatért a szigetről, Locke elszánt terve volt, hogy visszahozza őket a Szigetre. A Nemezis kihasználva az alkalmat, meggyőzte Locke-ot, hogy meg kell halnia annak érdekében, hogy visszahozza barátait. Locke pedig hajlott az önfeláldozó hős szerepére. Kijutott a Szigetről, és meg is halt. Barátai pedig felemás sikerrel, de visszatértek, és magukkal hozták Locke holttestét is. A Nemezis rögtön lépett, és felvette a halott Locke alakját, és elindult hogy egyengesse az utolsó száz métert, és végre végrehajtsa ördögi tervét. Kihasználva az időutazás jelenségét egy pontban eltalálta az igazi Locke feltűnését, és Richardon keresztül adott utasítást arra, hogy vissza kell hoznia barátait, és ennek érdekében meg kell halnia. Mivel senkinek sem tűnt fel, hogy a feltámadt Locke, valójában a Nemezis (ÁlLocke), Ben is szinte megalázkodik előtte.
A Dead is Dead című epizód utolsó jelenetében megérthetjük a Nemezis végső tervét. Ben lemegy a Templom alagsorába, hogy a füstszörny ítélkezzen felette. ÁlLocke (Nemezis/füstszörny) elkíséri. Ben bezuhan a templom alagsorába, ÁlLocke pedig elmegy kötelet hozni… legalábbis csak azt mondja, hogy elmegy kötelet hozni. Felveszi a füstszörny alakját, és megjelenik Ben-nek. Emlékképeken át, szembesíti a volt vezetőt a hibáival, és bűneivel, azonban megkegyelmez neki. Majd a füst visszahúzódik, és Ben figyelmén kívül felveszi elhunyt lánya Alex alakját, akire Ben hallgat (egy halottnak vélt személy megjelenése nem kis hatást érhet el). Alex agresszívan megfenyegeti Ben-t, hogy kövesse Locke minden utasítását, vagy hanem saját kezűleg végez vele. Ben máris fel van ültetve. Míg Ben maga alatt van, Alex (füstszörny) eltűnik, újra felveszi ÁlLocke alakját, s mintha mi sem történt volna, megjelenik a kötéllel, hogy kisegítse a lentrekedt Bent. Később Ben elmondja Locke-nek a tapasztalatát Alex-el, és hogy követi Locke minden utasítását. Ezzel ÁlLocke megbizonyosodott, hogy bármit kér a megvezetett Ben-től, az cselekedni fog – a terv működik. Ezért utasítja is, Jacob meggyilkolására. Ben, aki egész életén keresztül Jacob utasításait követte, holott sosem látta, megtalálta személyes okait, hogy bosszút álljon rajta. Ben annak ellenére, hogy mindig a Sziget szolgálatában érezte magát, megbetegedett, konfliktusokba keveredett, és elvesztette a lányát. ÁlLocke rátapintott ezekre a tényezőkre, és Ben-t a lelkétől és gyengepontjaitól fogva manipulálta, és bujtotta fel Jacob megölésére. Ben, pedig végre is hajtotta. A nagy manipulátor tökéletes manipuláció áldozata lett. Mikor Ben és ÁlLocke megérkeznek Jacob otthonába, Jacob felismeri Nemezisét: „Úgy tűnik megtaláltad a kiskapudat…” A bosszútól elvakult Ben nem láthatja át a dolgot, és válaszokat követel Jacobtól. Azonban az nem hátrál meg Ben fenyegető magatartásától, sőt, mintha még önmaga ellen provokálná. Így Ben habozás nélkül végez vele. A haldokló Jacob utolsó szava („Jönnek…”) hogy mire vonatkozik, az csak ezután derülhet ki. ÁlLocke elég elszörnyedt arcot vágott e mondat hallatán, majd utolsó döfésként a tűzbe rúgta a haldokló Jacob-ot.
Egy másik igencsak elterjedt és gyakran vitatott elmélet teljesen megegyeztethető a fent leírtakkal, azonban ez esetben a teória kettéválasztja a Nemezist és a füstszörnyet. A füstszörny esetében találhatunk a sorozatban számos utalást, mint védelmi rendszerre, megnevezést mint Cerberus, Hádesz kutyája, a pokol kapujának őre. Ha a Nemezist, mint természetfeletti gonosz személyiséget fogadunk el, akkor a füstszörny lenne a „kutyája”? Mint Hádesz-nek Cerberus, vagy Anubisznak a fekete démonja? (Utóbbinak ábrázolását a Templom alagsorának falán is láthattuk, amint a holt lelkeket Anubisz a démonja jelenlétében mérlegeli.) Mivel nincsen bizonyíték sem megerősítésére, sem cáfolására annak, hogy a szörny azonos-e vagy sem a Nemezissel, ezért mindkét elmélet egyaránt lehetséges.

Kik ők?

Leszámítva, hogy ez a két különleges személy a távoli múltba visszanyúló harcot vív egymással, nem sokat tudunk róluk, származásukról, kilétükről, természetükről. Jóformán egyelőre szinte semmi szilárdat nem tudunk róluk. Hogy kik, vagy esetleg mik lehetnek – vagy az alkotók milyen motívum alapján alkották meg őket –, arról akad néhány elképzelés.
Bibliai vonatkozás. Jacob nevéből kiindulva, valamint a sorozat gyakori bibliai inspirálódásából kiindulva egy elmélet szerint a két személy Ézsau és Jákob. Isten jobban szerette Jákobot, mint Ézsaut. Jákob ügyes csellel verte át számos alkalommal testvérét, aki ezért kereste az utat, hogy bosszút állhasson Jákobon. Később kibékültek.
Egyiptomi mitológia. Az egyiptomi elmélet szerint Jacob Ozírisz lenne, míg a Nemezis Seth. Seth a sötétség és káosz istene volt, aki két alkalommal ölte meg testvérét Ozíriszt, először egy késsel. Seth feje egy fekete – azonosíthatatlan – állatfej, azonban gyakorta jelent meg más alakban is (!!!). Ozírisz Seth aljas cseleinek volt gyakori áldozata, azonban amikor bajba került, mindig valaki a segítségére sietett, például Ízisz („Jönnek…”).
Jacob mint Jákob, Ozírisz, Sobek; Nemezis, mint Ézsau, Seth, Anubis, Apep, vagy éppen Sátán… Eme két furcsa szerzetről oldalakban lehetne felsorakoztatni a temérdek sok teóriát. De ne feledjük ezek „csak” teóriák. A fent említett Kiskapu teória véleményem szerint nagyszerűen működik, és szeretném, ha az elképzelés valóban így lenne, és a hamarosan érkező 6-os évad ezt a vonalat bontaná tovább a narratívjában. De ettől függetlenül megtörténhet bármi, és ez is csak azért biztos, mert a LOST-ról van szó. Legyen szó bármiről, a végső szó az alkotóké, és hamarosan hetenként adagolva közzé is teszik, saját elképzeléseiket, melyet lelkesen ajánlanak a rajongóknak, mint KIELÉGÍTŐT, MEGDÖBBENTŐT, SOKKOLÓT, EDDIGI LEGJOBBAT.
Várjuk. LOST S06 premier február 2-án. Már csak 17 nap.

2010. január 13., szerda

Richard Alpert teória

Richard Alpert teória


Sosem kedveltem igazán a spekulációkat, a vakon találgatásokat, de azt hiszem a LOST az ami mindenben kivételt képez nálam. Ugyanis ez a sorozat - ugyan lelkületünktől függően - találgatásokra, spekulálásra, teóriázgatásra késztet. A nagyszerű misztikus sorozat hamarosan befejező évadához érkezik, ahol ugyanis a legtöbb rejtélyre választ kapunk, és azáltal teóriáink is megcáfolódnak, vagy éppen nagy szerencsével beigazolódnak. De még mielőtt elkezdődne a LOST S06 láz, addig be kell érnünk a rajongói teóriákkal, amiknek gyártása - valljuk be - fellettébb kellemes, és szórakoztató elfoglaltság, és ettől is válik maga a sorozat értékesebbé. 

A LOST-ban számos jelentős rejtély szerepel, mely mind szerves részeit képezik a sorozat teljes mitológiájának. Ilyen rejtélyt képez maga Richard Alpert személye is, aki a sorozat rendszeres mellékszereplője, és fokozatosan egyre nagyobb hangsúlyt nyer a szerepköre a Szigeten történő események kapcsán. Frissítés gyanánt Richardról - amit minden LOST fannak kötelező tudni: Richard előkelő helyet élvez a Többiek csapatában, szoros együttműködésben áll annak vezetőjével, valamint a legfelsőbb utasítóval (Jacob). Állítása szerint Jacob miatt nem öregszik, ezért láthatjuk, amint az idővonal több pontján is feltűnik, és nem változik semmit. Ha a Szigettel, valamint Jacobbal való kapcsolatát boncoljuk, akkor egyelőre több mint zavaros képet kapunk. Személyisége, multja, képességei, szerepköre, és tudása homályba borúl a néző előtt. Vizsgáljunk meg néhány elterjedtebb teóriát vele kapcsolatban, melyet már korábban a TV Guide és a LostPedia is összegzett.

A Fekete Szikla utasa

Egy igencsak elterjedt teória szerint Richard a Fekete Szikla nevű 19. századi vitorlás hajóval érkezhetett a szigetre, mely megfeneklett. (Mint később megtudtuk, Jacob hozatta a Fekete Sziklát a szigetre, már ha a The Incident nyitó jelenetében az valóban a Fekete Szikla volt). Hogy a rabszolga szállító hajón Richard milyen pozíciót töltött be, az a teória tövábbvitelét követeli. A lényeg, hogy nem elképzelhetetlen, hogy Richard eme hajóval ért volna partot. Egy ehhez kapcsolódó teória párhuzamot húz Jack Shepard és Richard között, miszerint R. is hasonlóképp toborozta egy táborba a hajótörötteket, és habár nem ígérhette a kijuttatásukat a Szigetről, de igyekezett egy civilizált közösség létrehozására, mely által képesek túlélni, és együttélni. Talán így jöhetett létre a Sziget "őslakos" közössége, melyet a későbbi túlélők (Flight 815) Többieknek neveztek. A Szigeten töltött idő alatt Richard felvehette a kapcsolatot Jacobbal (róla majd egy következő posztban bővebben), akinek lojalitást és hűséget fogadott. Cserébe Jacob pedig örök életet adott Richardnak. A sorozatban láthattunk olyan motívumot, mely kapcsolódik ehhez a teóriához. Ilyen például az, amikor Richard a Follow the Leader epizódban egy vitorlás hajómakettet épít.

Richard nem úgy tűnik, hogy az általunk ismert történeti vonalban valaha is volt vezetője a Többieknek. Ben kijelentésében Richard "egyfajta tanácsadó NAGYON RÉG óta". Mondhatni ő a kommunikációs csatorna a Többiek kiválasztott vezetője (pl. Ben Linus, vagy Eloise Hawking) és a legfelsőbb vezető, Jacob között.

Egyiptomi vonatkozások

A Sziget tele van az egyiptomi kultúra jegyeit magán hordozó objektumokkal, mint a hieroglifákkal tűzdelt Templom alagsorának falai, oszlopai, vagy éppen Jacob otthona, mely tagadhatatlanúl Tawaret, a terhesség egyiptomi istennőjének monumentális kőszobra. Ez logikus megközelítésben csakis arra adhat bizonyosságot, hogy korábban jelen volt a szigeten az egyiptomi kultúra. Rajongói elképzelés szerint Richard Alpert sokkal régebb óta a Szigeten tartózkodhat mint esetleg a Fekete Szikla. Mint korábban említettem, Ben - akinek talán lehet sejtelme Alpert ittlétének titkairól - eléggé nyomatékosan hangsúlyozta: "... egyfajta tanácsadó NAGYON RÉG ÓTA". Rajongók szerint Richard szemkihúzásai is erre adhatnak tippeket (miszerint ő maga is az egyiptomi motívumhoz köthető), holott az Alpertet játszó színész, Nestor Carbonell több alkalommal is közzé tette, hogy neki a szempillái természetüktől fogva ilyenek, semmilyen mesterséges egyiptomi szemfestés nem játszik közre. Hogy Alpert ittléte már az ókori időkhöz köthető, ahhoz egyéb tényezők is hozzájárulhatnak, mint például a Ricardus latinos megnevezés, valamint a latin nyelv általános használata a Sziget bentlakói között. Richard monogrammja, a RA is asszociálható magára Ra egyiptomi istenre. Magyar formájában Ré, aki korai napisten volt az egyiptomi mitológiában. 

A Padme Amidala teória

Elsőre elég meredek, de a cím mögé ásva elgondolkodtató lehet. Emlékezzünk csak a Star Wars I. részére, a Baljós Árnyak azon jelenetére, amikor Naboo királynője, Amidala ellátogatott Nass főnökhöz segítséget kérni. A jelenet érdekes fordulata volt az, amikor a királynő szolgájának hitt Padme ugrott ki a sorból, megvallva az igazat Nass nagyfőnök előtt, miszerint ő az igazi királynő, és csak bíztonsági óvintézkedés miatt vonult egy hasonmás árnyékába. Hasonló alapú teória alakult ki Richard kapcsán is, miszerint egyes rajongók úgy vélik, Richard a legfelsőbb személy a Szigeten, azonban a 815 túlélőinek érkezése megkövetelte a háttérbe vonulását, és valójában Jacob egy báb volt, mely hamis célpontot nyújtott a "Nemezisnek". Ugyan érdekes elmélet, de számomra egyelőre nem elfogadott, habár a LOST esetében jobb nem el fogadni a teóriákat, legfeljebb csak elgondolkodi rajta. Ez a teória például az ellenkezőjét is megszűlte, miszerint valójában Richard sokkal kevesebb annál, mint aminek látszik, vagy elképzeljük. Egy egyszerű tanácsadó, egy hírcsatorna, de sosem volt sem méltó sem alkalmatos hogy vezető legyen, és annak ellenére, hogy nem öregszik, lehet akár halandó is (pl. eléggé ijedten meghátrált, amikor Daniel Farraday fegyvert fogott rá). 

Mivel hogy LOST-ról van szó, mindegyik teória egyszerre lehet elgondolkodtató, vagy éppen összeférhetetlen a sorozattal. Éppen ezért az "érdekes" jelzőnél nem tartom érdemesebbnek a terjengő elgondolásokat, főleg így a befejező évad közeledtével, de azért érdemes rajtuk gondolkodni, de kár lenne rájuk alapozni elvárásainkat. Ugyanis a S06 válaszokat tartogat számunkra, és ami a cikkre vonatkozik: Richard Alpert mellékszereplőből főszereplővé avanzsálódik, és talán nem túl nagy spoiler, ha ki merem mondani, hogy centrikus epizódja is lesz, Ab Aeterno címen, melynek jelentése: Öröktől fogva. Ez sokat nem árul el, szerencsére, de megelőlegezhet némi lelkesedést a fanok által a karakter iránt.

Következő posztomban egy másik központi misztériummal foglalkozok majd, a Jacob és Nemezise kapcsolatrol, valamint a rájuk vonatkozó igencsak elterjedt kezdeti elméletről. Addigis: még 19 nap. Türelem, kitartás, és NAMSTE!!

2010. január 8., péntek

LOST S06 - A visszaszámlálás




"JÖNNEK..."

A LOST, a modern misztikus thriller-dráma sorozatok királya tagadhatatlanúl a kedvencemmé nőtte magát rövid idő leforgása alatt. A J.J. Abrams, Damon Lindelof, Carlton Cuse és társai által kreált sorozat, egyedi történetével, történetvezetésével, kiváló színészcsapatával, remek karakterkészletével rajongók milliói körében szilárd kultuszt teremtett, mely hamarosan csúcsosodni készül. Igen, a 2004-ben indult sorozat 2010 február 2.-án megkezdi utolsó (6-os) évadját, és valamikor május környékén teljesen lezárúl. Örömpillanat lesz az, tudván, hogy kedvenc sorozatom végre egy kerek egésszé fog terebélyesedni, de egyben szomorú is, tudván, hogy nincs tovább… Sajnos a LOST-ot leszámítva egy sorozat sem volt képes annyira megnyerni, hogy képes legyen majd egy hiányt pótolni… A Twin Peaks az, mely valamelyest megközelíti ezt a teljesítményt az én szemszögemben… De a lényeg a következtetés: semmi sem kárpótolhat majd.

Na de ne gyászoljunk ilyen korán. Még előttünk egy fergeteges évad, mely úgy néz ki meredekebbnek ígérkezik, mint amit eddig összesen láthattunk a sorozat során. A láz egyre jobban ég, már kevesebb mint egy hónap, és közeleg a premier. Ennek a láznak a kiélésére írnék összefoglalót az, annak kapcsán, hogy mit várhatunk a befejező évadtól.

Aki követte eddig a LOST-ot, az tisztában van vele, hogy milyen nagyívű, sokoldalú és sokféle irányvonalat felépítő cselekmény tanúi lehettünk az első 5 évad során. A sorozat - és amúgy a LOST is nagyrészt erre épít - aprólékosan felépített elemei, részletei önmagukban is megkerülhetetlen morzsákat jelentenek egy igazi rajongó szemében. A mára már klasszikusnak ható első évad lehengerlő karaktereit ismertetvén kalauzolt el minket a Sziget rejtelmes világába, a második és harmadik évad a konfliktusok élezésére és fokozására épített, míg a negyedik évad maga volt az akciódömping.

Az ötödik évad volt eddig a legvitatottabb szezon a sorozat életében, mely igazán magasra pakolta a lécet, vagy elkergetve a szkeptikus követőket, akik minden bizonnyal csak gondolták, hogy kedvelik és értik a LOST-ot, vagy még nagyobb fanatizmusba kergetve a hardcore rajongókat, kikényszerítve a legmagasabb elvárásokat. Az ötös évad a "visszajutás", az időutazás, a Dharma multjának, és a Sziget mitológiájának felvezető évada volt, mely számomra rendhagyó módon volt lebilincselő, megdöbbentő, sokkoló, katartikus. Sokan azon csodálkoznak, hogyan képesek az alkotók ezek után is meglepetéseket okozni. Összefoglaló gyanánt gondoljunk csak bele mi is történt az évad során. Az kezdő képsora még a harmadik évad jéghideg indításánál is kegyetlenebb volt (Faraday, a Gyöngy állomáson masírozik egy palack oxigénnel...), hogy aztán a negyedik évados tettek következményei igencsak pörgős részek során keresztűl legyen elvarrva, felkészülvén az évad központi konfliktusára, ami tagadhatatlanúl meglepetés volt a rajongók számára is. Teljes körképet kaptunk a 70-es években, a szigeten működő DHARMA Kezdeményezésről. Sok véleményezés szerint az évad itt ült le a leginkább, de számomra ez nem helytálló. A DHARMA folk részek roppant fontos szerepet játszanak a teljes LOST univerzumban, és ez legfőképp a karakterek jellemének drasztikus, és izgalmas átformálása végett gondolom. Ez nem csak a cselekmény szivárgó atmoszférája miatt volt jó ötlet, mint egyszerű frissítés, hanem mert roppant izgalmas átfestések tanúi lehettünk. Példának okáért: Sawyer örökös rosszfiúból erőskezű vezető, a szkeptikus Jack immár végzetét üldözi, a manipulátor Ben esetlen és naív... na és Locke... Egy Lostie tudja miről beszélek.

Minden esetre az ötödik évad roppant gőzerővel tarolt nálam, főleg, hogy az utolsó részekben megtette azt a végső nagy, és meredek fordulatát, ami elvezet majd az utolsó évadhoz, és a sorozat teljesrangú megértéséhez. Itt legfőképp a rejtélyekről, és a mögöttük álló mítoszokról van szó. Az évad vége, egyben az említett téma és "irányvonal" bevezetője, mely akkor és ott bivalyként terített a The Incident című évadfináléban, ahol a dolgok sejtelmes, de egyelőre kusza sűrűjében az alkotók levetették a leplet a két és fél évados misztikumról, Jacob-ról, akivel akár összekapcsolhatunk mindent ami a LOST fogalomtárába tartozik...

Az alkotók már kezdetben tudták, hogy hogyan végződik majd a LOST, és teljes titokban tartották. Ez igazán jó hír LOST rajongóknak. Nem hinném, hogy az alkotók egy elsietett, balga befejezést hajítanának a sorozatnak... Annak ellenére, hogy az alkotók részéről teljes a hírzárlat, elszórtak néhány spilermentes informácót, melyek így alig egy hónappal a S06 premierje előtt igencsak felcsigáznak.

Példának okáért néhány ilyen információ:

- A 6-os évad hangulata leginkább az első évad hangulatát idézi majd vissza

- Nem lesznek sem vissza- sem előretekintések. Egy egészen új történetvezetési elvet láthatunk majd.

- Damon Lindelof állítása szerint nincs szó összeesküvés elméletekről, mint koncepció a lezáráshoz. A LOST-nak lesz magyarázata, mégpedig metafórikus jellegű.

- A rejtélyek többsége magyarázatot kap. Lesznek melyek nem kapnak magyarázatot, de kaphatunk sejtelmes utalásokat alternatívákra. Ez jó, mivel a LOST-nak ez volt az egyik speciális varázsa, hogy lehetett hosszasan teóriázgatni a rejtélyeken. Attól, hogy a sorozat befejeződik, az alkotók ettől az élménytől nem fognak megfosztani, de a fontosabb rejtélyeket, és szálakat nem hagyják elvarratlanúl.

- Matthew Fox (Jack Shepard) az egyetlen személy - legalábbis ősszel még ő volt - aki ismeri a LOST utolsó jelentét. Magyarországi látogatása során annyit volt hajlandó elárulni, hogy nagyon nyomasztó, és sokkoló vége lesz a sorozatnak. Akadnak olyanok akik majd elsőre nem lesznek képesek befogadni, akár rajongók közül is... OOOPS. :D

Nos, nagyjából ennyit a összesítésről, és előrejelzésről, most már csak türelmesen, guttáktól mentesen kellene kibírni a premiert, mely összefoglalóval, és dupla epizóddal startol február 2.-án. És hogy mi lesz a LOST-on túl? Ha sikerül egy nemes egésszé kerekíteni kedvenc sorozatomat - amiben felettébb bízok - akkor többszöri újranézés, és teóriázgatás marad örökül. De addig is, élek egyik mániámnak, a listázgatásnak, és különböző kategóriákban hódolok a LOST-nak.

NAMASTE

Kedvenc karakterek

1 Benjamin Linus

2 John Locke

3 Desmond David Hume

4 Hugo Reyes (Hurley)

5 James Ford (Sawyer)

Kedvenc epizódok

1 4x05 The Constant, 5x16-17 The Incident

2 3x08 Flashes Before Your Eyes, 3x22-23 Through The Looking Glass

3 3x20 The Man Behind The Curtain

4 4x12-13 There's No Place Like Home

5 5x15 Follow the Leader

Kedvenc évadok

1 S05

2 S04

3 S03

4 S02

5 S01

Kedvenc évadzárók

1 S05 – The Incident

2 S03 – Through The Looking Glass

3 S04 – There's No Place Like Home

4 S02 – Live Together, Die Alone

5 S01 – Exodus


Kedvenc vissza-/előretekintések

1 Desmond

2 Locke

3 Ben

4 Jacob

5 Hurley


Kedvenc női karakterek

1 Juliet

2 Claire

3 Ilana