2012. február 7., kedd

2012 LEGJOBBAN VÁRT FILMJEI


A 2011-es év filmes termése már-már zavarosan hullámzó volt, már ami a minőségi tendenciákat illeti. A hullámzás tetején természetesen ezúttal is a komolyabb, arthouse filmek vitték a prímet. Volt jellegzetessége az évnek, főleg ha a felkavaró We Need to Talk About Kevin-re gondolunk, vagy a filozófiai töltetű a The Tree of Life-ra, akár a kellemesen humoros Carnage című kamaradrámára. Sokakat vonzott és lenyűgözött Fincher A tetovált lány-a, de a káprázat sem maradt ki, melyet ezúttal von Trier pszichodrámája, a Melancholia szolgálta fel, de kétség nem fér hozzá, hogy az omázs filmek voltak az igazi nagy befutók, melyek a filmkészítés régen lemúlt aranykorára tekintenek vissza (A leleményes Hugo, A némafilmes). A rövid sorolgatás persze a teljesség igénye nélkül zajlott most, és úgy is folytatódik. Azonban ha a hollywood-i blockbusterek tájáról kell szólni zavarba ejtő tényekkel kell szembesülni. Az éves termés korántsem volt olyan egetrengető, mint amilyenhez szokni szeret a nagy filmnéző. A látványfilmek szezonját végül egy könnyítőbb zárással a Majmok Bolygója ügyesen átgondolt újra-feldolgozása zárta le, de ez még nem menti fel a teljes felhozatal furcsaságát. Pedig az omázs hullám a nagyköltségű közönségfilmekhez is elért: a Super 8 teljes erővel igyekezett megidézni a 80-as évek „naív-Spielberg” korszakát. A Transformers bukfencező robotjai milliárd dolláros sikert generáltak, de csak azért mert a 3D szemüveg jól eltakarta a cselekményben tátongó kráter méretű logikai lyukakat. A képregénydömping sem volt annyira magas színvonalú. Az X-Men – First Class ugyan jól indította a zsánert a szezonra, és a Thor is ügyesen próbálta venni a harcot, de az Amerika Kapitány, vagy a Zöld Lámpás már kínosan vegyes fogadtatásban részesültek. Számos folytatás is hasonlóképpen járt, mint az új Karib tenger kalózai, amit már Johnny Depp sem tudott megmenteni, vagy a Verdák 2., ami csak árnyéka volt elődjének (hoppá Pixar). Az animációs filmek terén sem volt Toy Story méretű durranás, de nagy ok a panaszra még sincs. A Tin Tin különlegesség, a Rango rafináltság, de az év igazán vagányra szabott digitális meséje nem más, mint az egészen drámai Kung Fu Panda 2. A vígjátékok terén is szintén furcsa a tapasztalás. Az elsőre merésznek tartott Másnaposok a második részre inkább csak önismétlő lett. A horror-ról pedig inkább senki se kérdezzen. Félek félelmet generálni képtelen horrort nézni.

De ezzel szemben 2012 a látványfilmek Kánaánjának ígérkezik. Számos filmszakma-zsenije tér vissza nagyszabású, méregdrága produkciójával, amiben akár művészet, vagy igazán komoly gondolatmenetek, esetleg a stílus és a lehengerlés ereje tombolhat. 2012-ben kevesebb a kilátástalan találgatás, többet lehet számítani. Az egyetlen, ami gátat vethet a jó szórakozásnak (a világvége és az azt követő afterparty-n kívül) azok a nagyon de nagyon magas elvárások. Lássuk az általam is szemügyre vett 10 legjobban várt nagyköltségvetésű szuperfilmet 2012-ben.

10. DARK SHADOWS

Ha egy gótikus sötétségű művet mozira kell adaptálnia valakinek, akkor az Tim Burton. És ha Tim Burton forgat, akkor a kabbalája Johnny Depp sem maradhat otthon. Nyolcadik együttműködése ez a rendezőnek és a színész óriásnak, és eddig egyetlen darabjukat sem lehetett könnyen felejteni (ahogyan emészteni sem – de pont ez a legjobb benne). Eva Green, Michelle Pfeiffer, Helena Bonham Carter, Chloe Grace Moretz – a további jelentős nevek, hogy ne csak egyre hivatkozzak. A történet leginkább egy szappanoperára hasonlít, nem épp a meghatározás leghétköznapibb értelmében (Burton minden csak nem hétköznapi eset). Barnabas (Johnny Depp) egy szerencsétlenül járt fiatalember, aki összetörte egy boszorkány szívét, minek okán a boszorkány vámpírrá változtatta, elátkozta, és elevenen megégette. Barnabas 200 év múlva ébred fel, egy olyan világban, ami hatalmasat változott két évszázad alatt.


9. A FELÁLDOZHATÓK 2.

Stallone, Lundgren, Willis, Li, Statham, Schwarzenegger, Chuck Norris, stb. Az elmúlt évtizedek nagy akcióhősei egy filmben. Ezt hívják szakasztott omázs filmnek, tiszteletadásnak, valamint retro hangulatnak. Az első rész remekül célba találó húzása után nem is volt kérdéses, hogy a második felvonásra is van igény. Előkelőbb helyet is érdemelhetne ez a film a várólistán, azonban kissé eloszlatta a lelkesedéseket az a hírzuhatag, mely szerint a film 13-as besorolást kap. A hírek okán elterjedt paródiába illő ábrázolásoknak és kigúnyolásoknak nagyobb lett a zaja, mint magának a film marketingjének. Persze ez még nem jelenti azt, hogy feltétlenül el fog puhulni a film, de azt mindenképp, hogy a végeredményen meglátszik majd némi korlátozottság.



8. JOHN CARTER

Az év egyik legnagyobb szabású és legdrágább szuperprodukciója. Az Edgar Rice Burroughs által - pontosan 100 évvel ezelőtt - írt 11 kötetes Barsoom sorozatában megjelenő hős, John Carter titokzatos módon kerül a Marsra, ahol a bolygó lakóinak konfliktusába keveredik akaratlanul. Carter Dejah Thoris hercegnőt segítve az elnyomottak élére áll, hogy rendet teremtsen a bolygón. A történet már ős-klasszikusnak számít a modern fantasy-k közt, ami számos alkalommal inspirálta a sci-fi, kaland, és fantasy könyveket, valamint filmeket, így aztán 100 éves távlatból nem tűnik akkora kiaknázatlan eredetiségnek (Avatar utánérzés). De persze vannak jó okai a megfilmesítésnek. Elsősorban az alapmű rajongói fognak örülni, de az sem megkerülhető, hogy a Disney rengeteg pénzt és erőfeszítést ölt a filmbe, ami garantálja az elképesztő látványvilágot és a jó szórakozást. A látványfilmek kedvelőinek az előzetes máris meggyőző lehet.



7. THE RAVEN

Egy igazi thriller különlegesség elébe nézünk 2012. április 27.-én. A film Edgar Allan Poe, a legendás horror-író életének utolsó napjait eleveníti fel melyben Poe egy olyan sorozatgyilkos nyomába ered, aki gyilkossági módszereit Poe könyveiből inspirálódva tervezi. Kezdetben a Matrix rendezői, Andy és Lana Watchowsky is beszálltak volna a projektbe, de végül James McTeigue rendező magára maradt és egymaga rendezte meg a filmet. A főszerepben John Cusack-ot láthatjuk majd.





6. SKYFALL – ÉGSZAKADÁS

Az újraindított James Bond sorozat immár a 3. részéhez érkezik 2012-ben (az összes Bond történet közt ez a 23. film). A Daniel Craig által megformált, és megreformált, önfejűbb, izgalmasabb egyéniségű és új kisugárzású kém eloldotta minden ellenérzésemet a James Bond ötlettel szemben. Az első felvonásban (Casino Royale) láthattuk, hogy hősünkből hogyan lesz egy eleganciába csomagolt 007-es gyilkológép, a másodikban (A Quantum csendje) pedig előre jelezte annak a titkos csoportnak a létezését (Quantum) mely minden Bond film abszolút háttérkonfliktusa. Miután elvesztette Vespert, az egyetlen nőt, akit szeretett, Bond vérszomjasabb, ridegebb, gépiesebb ügynök lesz, ami kockára teszi a rá irányuló bizalmat a felettesei részéről is. Az Égszakadás ezt a történeti vonulatot gondolja tovább, miközben a Quantum nevezetű titkos társaság újabb kisebb-nagyobb uralomra törő tevékenységbe kezd. Ami igazán kellemesen meglepő az Égszakadással kapcsolatban, hogy ezúttal a stábot sikerült páratlanul összeszervezni. A rendezői székben Sam Mendes ül, aki olyan drámákat jegyzett eddig, mint az Amerikai szépség, vagy az A szabadság útjai. A filmben pedig sokak örömére szerepelni fog Ralph Fiennes (Schindler listája, Erőszakik), és Javier Bardem (Biutiful, Nem vénnek való vidék). Premier: 2012. október vége.



5. A CSODÁLATOS PÓKEMBER

A képregénydömping újjászülető falmászója. Alig 4 éve annak, hogy a Sam Raimi rendező által elindított Pókember filmszéria a 3. epizóddal teljesen kifulladt. A képregényvilág egyik legkönnyedebb, legrugalmasabban interpretálható, legsokoldalúbb hőse egy trilógia alatt követhetetlen buta kuszaság lett. A Marvel ezt nem hagyhatta annyiban. A rendezői székbe ezúttal Mark Webb ülhetett (… ironikus… Mr. Háló rendezi a Hálószövőt), a történetet pedig az elejétől kezdve újraalkotják. A fanyalgók ugrottak is a korai remake ötletét szapulva, miszerint Pókember eredettörténete csontig lerágott kliséhalmaz, nincs olyan ifjú generáció már, amelyik ne ezen nőtt volna fel. Így hát a Hollywood-i kasszarobbantáson kívül mi értelme van rögtön újraépíteni mindent az elejéről? Ezt a kérdést magam is ismételgetem, ahányszor belebotlok egy filmes hírbe ezzel kapcsolatban. Azonban a film marketingje az „Untold Story” szlogen alatt valami újdonságot akar ígérni.

Miután szülei elhagyják, Peter Parker magányos fiatalként éli unalmas hétköznapjait nagybátyja és nagynénje gondozásában. Peter valóságos zseni, de a szívügyei sem egyszerűek, amikor beleszeret az Oscorp laboratórium egyik gyakornokába, Gwen Stacy-be. A veszélyes laborban való látogatásai során Peter balesetet szenved: egy radioaktív sugárral kezelt pók marja meg, aminek következtében elképesztő képességekre tesz szert. Eredetileg nagybátyja méltatlan meggyilkolása tereli őt a bűnüldözés ösvényére, és ekkor születik meg Pókember, de azt még nem tudjuk, hogy az új elképzelés szerint ebben a filmben mi történik az öreg Ben bácsival, valamint, hogy Pókembert mi fogja majd motiválni, hogy hős legyen.

Amiért igazán érdekelni fog ez a film – a látványosságokon túl – az a szereplőgárda. Peter Parker szerepére az ügyes Andrew Garfield helyett jobbat sem választhattak volna – bízom a képességeiben, hogy mind a drámai, mind a humoros helyzetekben hiteles marad. Gwen Stacy szerepében Emma Stone egyenesen vonzani fog. A képregényekben Gwen, Peter első szerelmeként egy jelenség volt, egy csoda, akinek filmes megformálását Sam Raimi feleslegesen félreértelmezte. Ezúttal az előzetesek alapján úgy néz ki Webb-nek a bájos Emma Stone által jelentőset sikerült megragadnia a szinte bálványozott klasszikus karakterből. A film különlegessége Rhys Ifans lesz, aki dr. Curt Connors-t, Pókember első nemezisét formálja meg. Connors, egy végtagokat visszanövesztő génterápán kísérletezik, amikor saját magából alkot dühöngő szörnyeteget (a képregény lapjain úgy emlékeznek rá, mint a Gyík).

Ahogy az ígéretes szereplőválasztás, úgy az előzetes is bíztató. A látványelemek dinamikusak lesznek, humorból és drámából sem szenvedünk hiányt. A film azzal rombolhatja nézője kedvét a leghamarabb, ha túl sok már a korábbi filmekben látott cselekményrészletet vonultat fel. Reméljük az „Untold Story” valóban az lesz, amit eleve sugall. 2012. július 3.-án minden kiderül.


4. AVENGERS – BOSSZÚÁLLÓK

A képregénydömping mennyiségi csúcsa. A Marvel a mozikban is elköveti azt, amit a képregényfüzetekkel már sikeresen végrehajtott: feltálalja az első mozgóképes crossovert, amiben a legendás kiadó még annál is legendásabb hőseinek története összefonódik. A forgatókönyv felelőse, és a rendezői szék büszke bitorlója nem más, mint a nagyszerű Joss Whedon, aki nélkül ez a filmötlet talán fele ennyire sem lenne felfigyelt. Az elmúlt évtizedben mindegyik Avenger-jelölt Marvel hős eredettörténetét szemmel követhettük, melyek itt-ott a cselekményeikkel ha közvetetten is, de kapcsolódtak egymáshoz, előjelezve valami igazán nagyszabású lépést. Whedon és a Marvel csapata úgy gondolta, 2012 a megfelelő év arra, hogy a crossover beérjen.

Nick Fury, a szupertitkos Shield nemzetvédelmi intézménynek a vezéralakja a világot érő fenyegetések miatt összeverbuválja Amerika legnagyobb szuperhőseit (Hulk, Amerika Kapitány, Vasember, Thor, Fekete Özvegy, Sólyomszem). A fenyegetés forrása Loki, a Thor történetéből ismert mostoha asgardi isten, akinek egyetlen célja, hogy leigázza az emberiséget. A hősök kezdetben nem igazán férnek meg egymás mellett, de a szükség megköveteli, hogy közös erővel fellépjenek Loki és pusztító seregei ellen. Ezzel születik meg az Avengers, avagy a Bosszúállók verhetetlen formációja.

A film igazi sztárparádé, és még annál is igazibb látványorgia lesz, tele igényes digitális effekttel, irdatlan hatalmas harcokkal, és persze Robert Downey Jr.-al (Vasember) meg a páratlan humorával. A képregényhősők rajongói 2012. május 4.-én látják majd először a nagy csapatot akcióban.



3. PROMETHEUS

Ridley Scott 1979-es Alien filmjének premierjén egyes mozik elé mentőautókat rendeltek a félelemtől és az ijedtségtől fehéredő és ájuldozó nézők érdekében. Az akkori ingerküszöb mércéjéhez mérve a sci-fi nagy művész moguljának sötét mesterműve minden biztosítékot kicsapott. A film mára egy közkedvelt kult-klasszikus, valamint egy műfajtörténeti mérföldkő. Megszületett Hollywood legismertebb és legfélelmetesebb szörnyetege, a H. R. Giger által megkreált xonomorf (Necronomicon V.), valamint napvilágot látott az azóta is legnagyobbnak számító női hős archetípus, Ellen Ripley (a zseniális Sigourney Weaver alakításával). A visszataszító, de mégis sokak által nagyon rajongott ösztönlény köré később James Cameron (Terminátor, Titanic, Avatar) épített szélesebb mítoszt egy forradalmi akciófilm formájában (Aliens), amiben a hősnő mintája is szenzációs magasságokba lépett (egy példaképpé vált). De a recept később kifulladni látszott, amikor David Fincher (Alien3), és Jean Pierre Jeunet (Alien 4 - Resurrection) túlságosan is sajátos mederben próbálta terelni a történetet. A mítosz hanyatlásának mélypontja az erőltetett Alien vs Predator filmek lettek, melyek semmivel sem voltak többek felszínes amerikai blockbustereknél, melyekből minden hiányzott, ami félelmetessé, horrorisztikussá, sokkolóvá, felkavaróvá tehetne egy vérbeli Alien filmet.

Scott beelégelt, és miután számtalan kult és klasszikus filmet maga mögött tudhatott több évtizedes pályafutása során (Szárnyas Fejvadász, Thelma és Louise, Gladiátor) – úgymond – rajongói közkívánatra visszatért ahhoz a műfajhoz, aminek modernkori definiálásában hatalmas szerepet játszott. Maga mellé vette a Lost sorozat íróját, Damon Lindelof-ot, és a klasszikus Alien látványtervezőjét (az említett svájci szürrealista festő: H. R. Giger), és megalkottak egy olyan koncepciót, ami egyben önálló sci-fi újdonság, ugyanakkor az Alien mítoszának egy előzmény-felvonása. A történetről épp csak morzsákat ismerünk eddig, azonban a stáb önmagáért beszél. A film főszerepében rögtön három sztár garantál: a svéd Tetovált lány révén sztár státuszba emelkedő Noomi Rapace, az újabban igencsak felkapott tehetség, Michael Fassbender, és a legendás szigorú szépség, Charlize Theron.

Nem teljesen biztos lábakon álló szinopszis szerint a távoli jövőben az emberek a Földön olyan antik jeleket tárnak fel, melyek az idegenek, az emberi faj fejlődésében való közbeavatkozására utal. Elizabeth Shaw (Noomi Rapace) egy űrexpedíciót szervez, hogy Prometheus nevű hajójukkal a világűr mélyén kutassák fel az isteni hatalommal bíró intelligens fajt, azonban amit találnak… nos… az Alien világát ismerve minden bizonnyal nem egy mennybemenetel lesz (elég csak a felkavaró trailert látni). Az erősebb idegzetűek 2012. június 8.-ára várhatják a premiert. Hogy az élmény még velőtrázóbb legyen, a film 3D-ben is bemutatásra kerül.




2. A HOBBIT

Tolkien végtelenül komplex és varázslatos pszeudo-mitológiájából sosem elég. Ezt főként azok a rajongók vallják, akik a Gyűrűk Ura filmtrilógia több mint 11 órás rendezői változatát az elmúlt 7 évben rongyosra nézték. De közben a főhobbit rendező, Peter Jackson sem tétlenkedett. Ugyan a megbukott New Line Cinema-val történt összetűzései sokáig késleltették terveit, hogy visszatérjen Középföldére, és Tolkien világának történelméből újabb fejezeteket meséljen el, a 2000-es évek végére már semmi sem állhatott az útjába. Kezdetben csak produceri szerepet akart vállalni, a rendezést pedig az ugyancsak fantasy őrült Guillermo del Toro-ra bízta volna (Hellboy, A faun labirintusa). A sok hercehurca elüldözte del Toro-t, de így a rajongók nagy örömére az igazi Gyűrű-rendező dirigálhatott. Jackson 2011-ben már készen is állt megfilmesíteni a Hobbit-ot. Ami még inkább fellelkesítette a rajongókat az nem más, hogy a Gyűrűk Ura fontosabb szereplői habozás nélkül elvállalták a Hobbit szerepeit (pl Gandalf, Elrond, Galadriel visszatérő szerepek), valamint ugyancsak derítő hír, hogy a terjedelmes történet elmesélésére Jackson két teljes filmet szán.

A Hobbit gyermekregénynek készült, és még a Gyűrűk Ura (felnőtt Dark-Fantasy) előtt íródott, de szerves részét képezi annak a történetfolyamnak, ami a Gyűrű háború kitöréséhez vezet. 60 évvel Frodó és Samu nagy útja előtt játszódik a történet, aminek középpontjában ezúttal Bilbó áll. Szmaúg, Középfölde utolsó sárkánya merő kapzsiságból lopja el a tiszteletreméltó törp, Tölgypajzsos Thorin családi vagyonát. Thorin Gandalf-tól kér segítséget, hogy visszaszerezhessék a törpök azt ami nekik jár. Gandalf pedig ki mást ajánlana egy ilyen feladatra, mint a lusta de annál rafináltabb Bilbót. Bilbó 12 törp társával indul meg a Magányos Hegy irányába, mit sem sejtve arról, hogy Szmaúg mekkora veszéllyel fenyeget, valamint, hogy a háttérben milyen kincsbitorlási viszályok törnek ki az öt nemzet seregei közt. De talán mindennél nagyobb fontosságú az az apró mozzanat, amikor Bilbó kalandjai során először találkozik Gollammal, és a Ködhegység mélyén egy titokzatos, és különleges képességekkel rendelkező gyűrűt talál, aminek elkobzásával végzetes események sorozatát indítja el.

Jackson semmit sem akar a véletlenre bízni, és épp ezért bontja két nagyobb filmre a történetet. Tolkien Hobbit-ját, és az öreg mesélő függelékeit felhasználva csiszolja tökéletesen kerekre a történetet, ami által a Hobbit a lehető legpontosabb Gyűrűk Ura előzménynek lesz betudható. Megpillantva a trailert, újra megkóstolva a hangulatot, Howard Shore gyönyörű zenéjét (tuti Oscar-díj) csak remélni tudom, hogy Jackson soha nem hagyja abba Tolkien világának megfilmesítését, amihez kifejezetten csak ő ért igazán. Premier: 2012 december 14.




1. THE DARK KNIGHT RISES

A képregénydömping magnum opus-a. Amit Nolan megígér, azt be is tartja. A 2005-ben útjára indított modern Batman széria 2012-ben elérkezik, a harmadik, s egyben utolsó fejezetéhez. A feszültséggel teli, lebilincselően intelligens és felejthetetlenül sötét második rész után (A Sötét Lovag) nehéz lesz megugrani a lécet, ami alatt Ledger történelmi jelentőségű démoni Jokerét és a milliárddolláros anyagi sikert érthetjük. A stáb azonban biztos benne, hogy a rendkívül titkolózó brit rendezőúr jó úton halad, hogy méltó búcsút vegyen a legnagyobb képregényhőstől, és hogy lezárja a legendát, ami fiatalt és felnőttet egyaránt bevonzott az évek során. Ugyan képregényfilmekből 2012-re nagy valószínűséggel túladagolást szenvedünk majd, sokak szerint mégis már most biztos, hogy mindközül a The Dark Knight Rises (sántítónak ható magyar cím szerint: Sötét Lovag – Felemelkedés) lesz a termés királya.

8 évvel Joker merényletei, valamint a közkedvelt Harvey Dent elbukása után a bűnbakká lett Batman visszavonulása békét hozott Gotham-be. Azonban az átmeneti időszak csak a leple annak a nagyszabású támadásnak, ami elé a város néz. Miközben egyre nagyobb a széthúzás a gazdagok és a szegények közt, egy mindenre eltökélt, agresszív és intelligens terrorista, név szerint Bane, az Árnyak Ligájának „tisztítótűz” eszméjével és tucatnyi merénylőjével megkezdi a Fire Rises terror-hadműveletet Gotham ellen. Bruce Wayne kénytelen rehabilitálnia a Batman-szimbólumot, fel kell újítania kapcsolatait a támogatóival (Gordon, Fox, Alfred), hogy szembeszálljon a gonosszal, aki ezúttal egyaránt szellemileg és fizikailag is roppant veszélyes ellenfélnek számít.

Az eddig megszokott csapat mellett (Bale – Batman, Caine – Alfred, Oldman – Gordon, Freeman – Fox) a szereplők legfontosabb új tagja Tom Hardy, aki Bane félelmetes figuráját eleveníti meg. A rendező az Inception (Eredet) filmben dolgozott először a fiatal tehetséggel, ahol meggyőző alakításával úgy néz ki örökre a rendező favorit színész-készletébe léptette elő magát. Nolan Hardy által egy olyan főellenséget alkotott meg a harmadik felvonás számára, aki ezúttal Joker-el ellentétben nem az arcával és gesztusaival erősíti az antagonista vonalat, hanem brutális tetteivel. A színész, Hardy a következőképp jellemezte Bane karakterét: „Ő brutális. Brutális. Ő egy zúzó gépezet. Nem harcol; mészárol. Mindent lezúz: koponyákat tör, bordákat aprít, sípcsontra és térdre rúg, nyakat és szegycsontot roppant, gerincoszlopot tör. Ha lelő valakit, az vagy egy terhes nő, vagy egy idős hölgy volna először. Mindenki felkapja a fejét. Csúnya munkát végez.” A női oldalt máris két jelentős színésznő erősíti. Az egyik Anne Hathaway lesz Selina Kyle, az elit prostituált szerepében, aki egyben a középosztály harcos antihőseként lép elő, mint egy Batman-hez meghasonuló jelmezes amazon (klasszikus képregényes „meseformájában” a Macskanő). A másik jelenség pedig a bájos francia színésznő Marion Cotillard lesz, aki Ra's al Ghul (lásd Batman: Kezdődik!) lányát, Talia-t alakítja majd. Bár sokat nem tudni a szerepköréről, egy valamit sejthetünk: egy igazi mester-manipulátor lesz, aki Miranda Tate néven Bruce közelébe férkőzik, ami által Bruce Batman titka komoly veszélybe kerülhet. Egy másik Inception sztár is bekerül a Batman univerzumba: John Blake rendőrtiszt szerepében felbukkan a közkedvelt Joseph Gordon-Levitt is.

250 millió dolláros költségvetés, egy rendezőzseni, sztárparádé, és milliónyi türelmetlen rajongó világszerte. Vajon a világ legnagyobb képregényhősének utolsó nagy szereplése megugorja majd azt a rajongói és szakmai elismerést, amit eddig kiérdemelt? 2012. július 19.-én kiderül. Addig is itt a film remek előzetese. Ami érdekes a trailerrel kapcsolatban, hogy a film beígért koncepcióját követően, hangulatilag a béke – fenyegetés – háború átmenetét sugározza. A legcsigázóbb és egyben legbaljósabb pillanat az előzetesben, amikor Bane a következőket mondja Bruce-nak: „When Gotham is ashes… You have my permission to die.” (vagyis: „Mikor Gotham hamvaiba hullt… megengedem, hogy meghalj.”)


Stefucz Bálint - Csaba

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése